Search

Köszönöm a beszélgetést Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének! Baka András jogtudós, főiskolai tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa, az Államigazgatási Főiskola egykori főigazgatója és két cikluson át az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája. Emlékezetes, hogy Baka Andrást az Alaptörvény 2011-es elfogadásakor, az uniós joggal ellentétesen távolították el a Legfelsőbb Bíróság éléről. Ezt követően a Kúria tanácsvezető bírájaként dolgozott. Baka András az európai jog és az alkotmányozási folyamatok egyik legelismertebb hazai szakértője, nemzetközi szinten jegyzett jogtudós. Volt miről beszélgetni. #jogtudós #alkotmányjog #emberijogok

Az energiajogász: Arra a kérdésemre, hogy miért nem telepített a Kormány a Duna mélyebb sodorvonalába néhány nap alatt létesíthető nagy teljesítményű mobil átemelő szivattyútelepeket és úszóműveket, Magyar Péter azt válaszolta, hogy azt alighanem nem engedélyeznék. Nahát. Az Alaptörvény jogellenes módosítása, a visszaható hatály, személyre szabott jogalkotás, ázsiai típusú politikai szuperhatóság, az államfő zsarolással történő lemondatása, a nemzetközi egyezménybe ütköző mandátumkorlátozás nem okozott nehézséget, de egy lehetséges közigazgatási hatósági határozat akadályozza a paksi megoldást. Románia eközben sziklát robbantott a Dunán, hogy legyen vize a saját atomerőművéhez. #energia #jog #politika

Hétfőn az Országgyűlés döntést hoz az új alkotmánybíróról, Sonnevend Pál személyében, ami egy precedens nélküli lépés a kormányváltás óta, mivel az alkotmánybírósági tisztség új jelöltet kap a tizenhetedik alaptörvényi módosítást követően. #Országgyűlés #alkotmánybíróság #politika

A TISZA frakciója egy elismert alkotmányjogászt jelöl alkotmánybírónak Hende Csaba megüresedett helyére. Dr. Sonnevend Pál az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, korábbi dékánja, nemzetközileg elismert alkotmány- és nemzetközi jogász. Pályafutása során dolgozott az Alkotmánybíróságon Sólyom László mellett, alkotmányjogi tanácsadóként szolgálta Mádl Ferenc és Sólyom László köztársasági elnököket, majd az ELTE vezető oktatójaként és dékánjaként generációk jogászainak képzésében vállalt meghatározó szerepet. Tudományos munkássága az emberi jogok, a nemzetközi jog és a jogállamiság kérdéseire összpontosul. Magyarországot képviselte a hágai Nemzetközi Bíróság előtt, számos ügyben járt el az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága előtt, munkáját pedig hazai és nemzetközi szakmai elismerések fémjelzik. Az Alkotmánybíróság feladata az Alaptörvény védelme, a hatalom korlátozása és a polgárok alapvető jogainak őrzése. A TISZA-frakció olyan alkotmánybírót jelöl, akinek szakmai felkészültsége, nemzetközi tekintélye és alkotmányos elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen. Meggyőződésünk, hogy Magyarországnak olyan alkotmánybírákra van szüksége, akik kizárólag a jog, a lelkiismeretük és az alkotmányos értékek alapján hozzák meg döntéseiket. Dr. Sonnevend Pál jelölése ezt a szemléletet képviseli. #Alkotmányjog #Jogállamiság #EmberiJogok

Tőkés László Márton Áron erdélyi katolikus püspök nemzetpolitikai szerepét emelte ki beszédében, amely a püspök születésének 130. évfordulójára emlékezett, és kritikát fogalmazott meg az Alaptörvény módosítása kapcsán, valamint a romániai magyar közösség demográfiai helyzetéről is beszélt, hangsúlyozva a mesterséges asszimiláció és elvándorlás problémáit. #Tusványos #OrbánViktor #Fidesz

A Tisza-kormány tervezi az Alaptörvény módosítását, hogy előkészítse Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, amely 2026 őszére várhatóan a Parlament elé kerül, miközben a jogi és intézményi háttér kidolgozása 2027 februárjára készül el. #EurópaiÜgyészség #AlaptörvényMódosítás #Magyarország

Az ellenzéki képviselők beadványt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, amelyben támadják az Alaptörvény 17. módosításának 34. pontját, amely automatikusan megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását, arra hivatkozva, hogy a módosítás nem felel meg az alkotmányos eljárási követelményeknek, és kérik annak megsemmisítését, valamint előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését az Európai Unió Bíróságánál. #Alkotmánybíróság #köztársaságielnök #Alaptörvény

Sulyok Tamás, a volt köztársasági elnök, a Mandinernek adott interjúban értékelte saját elnöki ciklusát, reagált a lemondását körülvevő politikai hangokra, hangsúlyozva, hogy az államfőnek nincs politikai felelőssége, és kifejtette, szerinte az elmozdítása a jogállam megszűnését jelenti Magyarországon. #SulyokTamás #köztársaságiElnök #AlaptörvényMódosítás

Sulyok Tamás, a volt köztársasági elnök, az elmozdítása után arról beszélt, hogy Magyarországon megszűnt a jogállam, és hogy az Alaptörvény módosításának aláírását kötelességének érezte, miközben kritizálta a politikai megközelítéseket, amelyek a jogi keretek figyelmen kívül hagyására ösztönöznek. #alkotmányjog #SulyokTamás #politika

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, ellenállási nyilatkozatot tett közzé, amelyben kijelentette, hogy Magyarország demokratikus jogállama megszűnt az Alaptörvény módosítása óta, és a Fidesz küldetésének tekinti a jogállamiság helyreállítását, miközben elutasítja az új önkényuralmi rendszert és békés eszközökkel kíván fellépni a politikai elnyomás ellen. #demokratikusJogállam #OrbánViktor #Fidesz

A Fidesz az Alaptörvény 17. módosítását a német és szovjet megszálláshoz hasonlítva kijelentette, hogy Magyarország már nem demokratikus jogállam, és az új politikai rendszer illegitim, mivel célja a hatalom kizárólagos birtoklása, ezért a párt minden békés eszközt felhasznál a jogállam helyreállítása érdekében. #Alaptörvény #jogállam #Fidesz

Sulyok Tamás Facebook-oldalán jelentős változások történtek, beleértve borítóképe és profiljának leírásának frissítését, mivel most már csak mint volt köztársasági elnök hivatkozik magára, miután bejelentette az Alaptörvény tizenhetedik módosításának aláírását, amellyel automatikusan megszűnt a megbízatása. #SulyokTamás #köztársaságielnök #Alaptörvény

Sulyok Tamás köztársasági elnök elnöki határozatban tiltakozik az alaptörvény-módosítás ellen, amely szerinte sérti a jogállamiság és a demokrácia alapelveit, miközben felhívja a figyelmet a közbeszédben tapasztalható verbális abúzusra is. #SulyokTamás #Alaptörvénymódosítás #Politika

Sulyok Tamás köztársasági elnök a 17. Alaptörvény-módosítást kihirdető határozatában a jogállamiságot és a demokráciát sértő elemekre figyelmeztetett, amelyek középpontjában a verbális abúzus, a közjogi tisztségviselők ellehetetlenítése és a választójog korlátozása áll. #AlaptörvényMódosítás #Jogállamiság #Demokrácia

Forsthoffer Ágnes a Facebook-posztjában elkötelezte magát, hogy a köztársasági elnöki jogokat ideiglenesen ellátva kiegyensúlyozottan és pártatlanul szolgálja az ország érdekeit, miután Sulyok Tamás megbízatása megszűnt az Alaptörvény 17. módosítása miatt. #ForsthofferÁgnes #köztársaságielnök #Alaptörvény