Search

A szegénységi autóhasználat jelensége arra figyelmeztet, hogy sok európai – köztük a magyarok – kénytelen autót fenntartani, hogy munkához jussanak, miközben ezzel magas költségekbe verik magukat, és a szegénység új mutatójává válik a kényszerű autótulajdon. #szegénység #autó #közgazdaság

A Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján elhangzott, hogy az Orbán-kormány költségvetési forrásainak jelentős része önmaga presztízsprojektjeire – például sportra és kultúrára – ment el, míg a gazdaság stagnálásával és a romló állami szolgáltatásokkal kell szembenézniük, aminek következményeként átfogó reformokra lenne szükség. #Orbánkormány #magyarország #gazdaságpolitika

Hoppá-hoppá... Évekig hallgattuk a mesét a zseniális politikusról, aki a szabadidejében feltalált egy elektronikus aláírást hitelesítő szoftvert, majd ebből évről évre, teljesen legálisan több százmillió forintot tett zsebre. A fedősztori tökéletesnek tűnt, hiszen Rogán Antalék mindig a Magyar Telekom mögé bújtak. A 444 legújabb tényfeltárásából azonban kiderült: a Telekom valójában már 11 éve kifizette a szoftvert, azóta csak aprópénzt utal. Akkor mégis honnan dőlt be az a 2 milliárd forint a volt propagandaminiszter számlájára? És miért nyomoz gőzerővel a NAV? Rogán Antal csodálatos gazdagodásának története a NER egyik legkínosabb rejtélye. A képlet egyszerű: van egy szoftver, aminek ő a társfeltalálója, és a találmányt hasznosító Mobilsign Kft. évről évre talicskával tolta neki a pénzt. Az elmúlt tíz évben összesen több mint 2 milliárd forintot. A számok egészen abszurdak. Rogán szinte minden évben több pénzt vihetett haza, mint amennyit a cég az összes dolgozója fizetésére ráköltött. Idén, miután kiesett a parlamentből, a vagyonnyilatkozatába lazán beírta, hogy havi 25 milliót, vagyis éves szinten 300 millió forintot kap a cégtől – miközben a cég hivatalos, teljes évi nyeresége csak 174 millió volt. Közgazdaságilag ez egy értelmezhetetlen fekete lyuk. Amikor 2016-ban a sajtó először kezdte firtatni, miből telik Rogánnak luxuséletre, a politikus magabiztosan az ország legnagyobb távközlési cégére mutatott. Azzal védekeztek, hogy a Telekom is az ő zseniális találmányukat használja, innen a sok pénz. Még a cég weboldalán is a Telekom virít egyetlen referenciaként. A 444 azonban vette a fáradtságot, és megkérdezte magát a Telekomot, hogy mennyi az annyi. A válaszuk pedig kártyavárként döntötte össze az elmúlt évtized egyik legnagyobb fedősztoriját: Igen, 2015-ben megvették a szoftvert. De a vételárat már 11 éve, egyetlen összegben kifizették. Azóta pedig csak egy – informatikai mércével mérve is – elenyésző nagyságú havidíjat fizetnek az esetleges hibák javításáért. Ha a Telekom csak aprópénzt fizet 2015 óta, a cég bevételeinek nagy része viszont egyenesen Rogán zsebében köt ki (olykor az éves forgalom 30-40 százaléka!), akkor adódik a kényelmetlen kérdés: Kik azok a titokzatos finanszírozók, akik évi több százmilliót pumpáltak a cégbe, hogy aztán a pénz a politikusnál landoljon? #RogánAntal #politika #korrupció

Magyar Péter közölte, hogy a Tisza-kormány 55 államtitkárának egyharmada nő, összesen 103 diplomával rendelkeznek, és a kinevezettek között a jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi háttér a legelterjedtebb, míg a Szociális és Családügyi Minisztériumban minden kinevezett nő. #államtitkárok #női szerepvállalás #Mélyebb tudás

A mesterséges intelligencia alkalmazásának növekvő szerepe a közgazdasági kutatásban nem csupán új módszertani lehetőségeket kínál, hanem komoly kihívásokat is hordoz, mivel befolyásolja a kutatási kérdések, módszerek és az emberi felelősség határainak meghatározását, így felmerül a kérdés, hogy hogyan őrizhetjük meg a közgazdasági gondolkodás lényegét egy gyorsan fejlődő technológiai környezetben. #mesterségesintelligencia #közgazdaságtan #kutatás