The international press bids a shaken farewell to Péter Nádas, the late Hungarian writer, who is praised as a master of monumental storytelling and an accurate chronicler of the Central European soul, emphasizing that his oeuvre examined the cruelties and absurdities of 20th-century Europe. (translated)
A halál – az elfogadhatatlan végesség Talán nincs még egy olyan bizonyosság az emberi életben, amelyet ennyire nehezen tudunk elfogadni. A halál mindig is ott állt mellettünk: a barlangok sötétjében, a piramisok árnyékában, a középkori templomok falain, a csatatereken, a járványok idején és a modern kórházak steril folyosóin. Mégis minden korszak embere úgy érezte, hogy a halál valamiképpen idegen. Mintha nem hozzánk tartozna. Mintha valami rendellenesség volna az élet rendjében. A történelem során az emberek nem egyszerűen meghaltak – értelmet próbáltak adni a halálnak. Az őskori temetkezések azt mutatják, hogy már tízezer évekkel ezelőtt is hittek valamiféle folytatásban. A halott mellé fegyvert, ékszert, ételt, használati tárgyakat helyeztek. Nem azért, mert a földnek szüksége volt rájuk, hanem mert úgy gondolták: a halottnak még szüksége lehet rájuk. A sír nem a vég volt, hanem egy kapu. Az ókori egyiptomiak talán minden népnél komolyabban vették a halál utáni életet. A test megőrzése, a mumifikálás, a sírkamrák díszítése, a Halottak Könyvének szövegei mind arról szóltak, hogy a halál csak egy állomás. Az ember lelke tovább él, de ehhez szüksége van arra, hogy neve fennmaradjon, teste felismerhető maradjon, és átkelhessen az istenek ítéletén. Számukra a feledés volt az igazi halál. A görögök egyszerre féltek és filozofáltak a halálról. Homérosz hősei dicsőséget kerestek, mert tudták, hogy az élet rövid. Platón a lélek halhatatlanságáról elmélkedett, míg a sztoikusok azt tanították: a halál természetes, ezért nem szabad rettegni tőle. Könnyű ezt kimondani. Sokkal nehezebb akkor, amikor egy szeretett ember utolsó lélegzetét halljuk. A középkor embere sokkal közelebb élt a halálhoz, mint mi. A gyermekhalandóság magas volt, a járványok falvakat pusztítottak el, a háborúk mindennaposak voltak. A halál nem kivételes esemény volt, hanem állandó jelenlét. Ezért született meg a memento mori gondolata: emlékezz a halálra. A koponyák, homokórák, csontvázábrázolások nem a borzalmat akarták növelni, hanem emlékeztetni: az élet mulandó, ezért számít, hogyan élünk. A gyász is egészen más volt. Ma gyakran igyekszünk gyorsan túljutni rajta. A társadalom türelmetlen a gyásszal szemben. Néhány hét után azt várja, hogy térjünk vissza a munkába, a hétköznapokba, a mosolyhoz. Régen a gyásznak ideje volt. Hónapokig vagy évekig fekete ruhát viseltek, letakarták a tükröket, megállították az órákat a halál pillanatában. A házban virrasztottak a halott mellett. Nem elrejtették a halált, hanem együtt voltak vele. A 19. században a halál szinte családi esemény volt. A halottat otthon ravatalozták fel, a rokonok megérintették, elbúcsúztak tőle. Különös szokások is kialakultak: hajtincsből készített emlékékszerek, posztumusz fényképek, amelyek az utolsó közös emléket őrizték. Ezek ma talán hátborzongatónak tűnnek, de valójában ugyanarról szóltak, mint minden gyász: ne tűnj el teljesen. És talán ez az emberiség legnagyobb közös története. Nem a háborúk, nem a birodalmak, nem a királyok. Hanem az, hogy minden korszak embere megpróbálta valahogyan legyőzni a végességet. Emlékművekkel, sírokkal, legendákkal, vallásokkal, gyermekekkel, könyvekkel, dalokkal. Minden kultúra feltette ugyanazt a kérdést: valóban ennyi az ember? A halál azért olyan elfogadhatatlan, mert a szeretet nem ismeri a végességet. Amikor elveszítünk valakit, nemcsak egy embert veszítünk el, hanem a közös jövőt is, amelyet elképzeltünk vele. Ezért a gyász valójában nemcsak a múltról szól, hanem az elveszett jövőről is. A történelem azt tanítja, hogy a halált soha senki nem tudta megszelídíteni. De azt is, hogy az emlékezés különös hatalom. Amíg kimondjuk valakinek a nevét, amíg felidézünk egy történetet, egy mozdulatot, egy nevetést, addig valami mégis ellenáll a végességnek. Talán ezért építünk sírokat. Talán ezért gyújtunk gyertyát. És talán ezért mesélünk történeteket azokról, akik már nincsenek közöttünk. Fotó: Open AI
A Brent nyersolaj világpiaci ára csütörtökön átlépte a hordónkénti 100 dolláros lélektani határt, ami a tőzsdék esését eredményezte, mivel az amerikai katonai fellépés Irán ellen és a nagyvállalatok kiábrándító negyedéves jelentései, mint például a Tesla és az Alphabet esetében, aggasztó jelekként hatottak a befektetők számára. #nyersolaj #tőzsde #gazdaság
A NATO nem készült fel Vlagyimir Putyin lélektani hadviselésére, amelynek célja a keleti és nyugati európai országok közötti ellentét fokozása, mivel Oroszország katonailag gyengébb, de más módon próbál hatni a szövetség egységére. #NATO #Putyin #Ukrajna
A cikk Mihaletzky Luca Zöld lélekkel című könyvére építve arra figyelmeztet, hogy a modern városi élet és az emberek természethez való elidegenedése növekvő mentális egészségi problémákhoz vezet, és az ökopszichológia eszközeivel, például a természetes környezettel való aktív kapcsolattartással javasol megoldásokat a klímaváltozás és az ökoszorongás eredményeként kialakult félelmek csökkentésére. #ökopszichológia #klímaválság #cselekvőremény
Az olaj ára majdnem öt százalékkal emelkedett a Közel-Keleten kiújult harcok miatt, miután Irán és Izrael rakétacsapásokat mértek egymásra, míg a Brent hordónkénti ára 97,5 dollárra nőtt, közel a 100 dolláros lélektani határhoz. #olajárak #izraeliirániháború #gazdaság
A cikk a transzgenerációs traumák hatását vizsgálja, amelyek során a múlt érzelmi terhei és feldolgozatlan veszteségei nemcsak az érintett személyt, hanem következő generációkat is érintenek, ami pszichoszomatikus tünetekben és családi dinamikákban nyilvánulhat meg, és hangsúlyozza a tudatosítás és a test-lélek harmónia fontosságát a gyógyulási folyamatban. #transzgenerációstrauma #pszichoszomatika #tudatosítás
Budapesten az ingatlanpiac legolcsóbb lakásainak lélektani határa az elmúlt öt évben megduplázódott, jelenleg 54 millió forintra emelkedett, ami jelentős nehézségeket okoz az elsőlakás-vásárlók számára, mivel 50 millió forint alatt szinte semmit sem lehet kapni. #lakáspiaciElemzés #elsőlakásVásárlás #BudapestiIngatlan
Hrvatska grupa Lelek ostvarila je povijesni uspjeh s pjesmom Andromeda, koja je postala prva pjesma na hrvatskom jeziku koja se našla među 100 najslušanijih singlova u Ujedinjenom Kraljevstvu, a na Eurosongu 2026. osvojila je 15. mjesto. #andromeda #eurosong #glazba
Gyurcsány Ferenc a közösségi oldalán kifejti, hogy a tömeg igazságvágyának és bosszúvágyának lélektani gyökerei közötti különbség abban rejlik, hogy a megtorlás már nem szól konkrét tettekről, hanem csoportos önmegerősítésről, ahol az egyéni felelősségérzet elveszik, így a büntetés igénye a közösség szempontjából válik meghatározóvá, a látványos megtorlás pedig a kontroll visszaszerzésének eszközévé. #GyurcsányFerenc #politika #bosszú
Gyurcsány Ferenc a közösségi oldalán kifejti, hogy a tömeg igazságvágyának és bosszúvágyának lélektani gyökerei közötti különbség abban rejlik, hogy a megtorlás már nem szól konkrét tettekről, hanem csoportos önmegerősítésről, ahol az egyéni felelősségérzet elveszik, így a büntetés igénye a közösség szempontjából válik meghatározóvá, a látványos megtorlás pedig a kontroll visszaszerzésének eszközévé. #GyurcsányFerenc #politika #bosszú
Lara Brtan, 20-godišnja članica grupe Lelek koja je na Eurosongu predstavljala Hrvatsku s pjesmom Andromeda, podijelila je dirljivu priču o svojoj borbi za život nakon teške prometne nesreće prije dvije godine koja ju je usmjerila prema glazbenoj karijeri i ostvarenju snova. #eurosong #glazba #lelek
Lara Brtan, 20-godišnja članica grupe Lelek koja je na Eurosongu predstavljala Hrvatsku s pjesmom Andromeda, podijelila je dirljivu priču o svojoj borbi za život nakon teške prometne nesreće prije dvije godine koja ju je usmjerila prema glazbenoj karijeri i ostvarenju snova. #eurosong #glazba #lelek
Lara Brtan iz grupe Lelek podijelila je emotivnu ispovijest na Instagramu o tome kako je teška prometna nesreća u njezinim 18. godinama promijenila njen život, ali je istaknula da je nakon svih izazova dobila novu priliku i sada predstavlja Hrvatsku na Eurosongu. #LaraBrtan #prometnanesreća #Eurosong
Lara Brtan iz grupe Lelek podijelila je emotivnu ispovijest na Instagramu o tome kako je teška prometna nesreća u njezinim 18. godinama promijenila njen život, ali je istaknula da je nakon svih izazova dobila novu priliku i sada predstavlja Hrvatsku na Eurosongu. #LaraBrtan #prometnanesreća #Eurosong
Na 70. izdanju Eurosonga uvjerljivo je pobijedila Bugarka Dara s pjesmom Bangaranga, dok su tri zemlje, uključujući Ujedinjeno Kraljevstvo, Njemačku i Belgiju, završile bez bodova publike. #eurosong #bugarska #lelek
Jelena Tomašević: Draga Zorja i drage cure iz grupe Lelek, čestitam vam na sjajnom nastupu. Od mene ste sinoć dobile velik broj bodova. Žao mi je što se to nije vidjelo u konačnom zbroju glasova žirija.
Grupa Lelek reagirala je na glasačku odluku srpskog žirija na Eurosongu 2026., ističući da politika razdvaja narode, dok su se njihovi fanovi iz Srbije ispričavali za nisku ocjenu koju su dobili od žirija unatoč tome što je publika iz obje zemlje razmijenila maksimalnih 12 bodova. #eurosong #hrvatska #srbija
La canzone Andromeda delle cantanti croate Lelek ha suscitato polemiche per i suoi testi, interpretati da media turchi come riferimenti all'occupazione ottomana dei Balcani, e per i loro simboli rituali presenti sul palco, evocando tensioni storiche e culturali tra Croazia e Turchia. #Eurovision2026 #Lelek #CulturaBalcanica
Bugarska je osvojila Eurosong 2026. godine zahvaljujući pjevačici Dari i pjesmi Bangaranga, dok je hrvatska grupa Lelek završila na 15. mjestu s 124 boda. #Eurosong2026 #Bugarska #Lelek
