Search

There is not a word for the infrastructure costs for Latvians, not a word about some magical 300%, not a word about how difficult it is in Brussels, Africa, in life and the fate of the era... You see, through Estonia, the occupier's grains are not being transported right now. It is easier not to get on the needle than to try to get down. #Igaunija #infrastruktūra #politika (translated)

A Cold War scandal broke out when U.S. authorities arrested the head of Oxygen Forensics, Lee Reibert, who had concealed for years that the company was under Russian ownership and that its software, sold to the Russian state apparatus, endangered sensitive data of American intelligence agencies. #oroszykémek #titkosszolgálat #szoftvercsalás (translated)

A ShinyHunters hekkercsoport szerdai hekkertámadása során több ezer FBI-ügynök érzékeny egészségügyi adatait, köztük orvosi vizsgálati eredményeket és egészségügyi problémákra vonatkozó bejegyzéseket is megszerezték, veszélyeztetve ezzel az ügynökök biztonságát. #hekkertámadás #FBI #egészségügyiadatok

A ShinyHunters hekkercsoport bejelentette, hogy feltörte az FBI rendszerét, és megszerezte az ügynökök adatait, beleértve neveiket, lakcímüket és telefonszámukat, valamint a kémkedési módszereikről szóló információkat is, válaszul az FBI májusi közleményére. #FBI #hekkelés #adatbiztonság

Archimede al jere sul so tablet cuant che un soldât roman lu à copât. Al sunâ naturâl? No masse. E dut câs, se o “aiornìn” avonde il passât, o podìn rivâ propit culì. Cussì come in cuasi dutis lis culturis, a son edizions modernizadis di autôrs plui antîcs, cun discussions su ortografie, lessic, notis editoriâls e adatament pal letôr di vuê. Un antiquari mi à dit une volte che “la patine dal timp e je une valôr” e e pues fâ la diference tra un origjinâl e une copie di pôc valôr. O vierç “Sajs di Domenie” di Constantin Noica, o rivi ae prefazion dal editôr inte edizion Humanitas dal 1992 e o scuvierç che “la ortografie e je stade aiornade”. Lei Noica al podeve jessi come fâ une passeade tai agns 1930–1940. Invezit, o fasìn cheste passeade cun ocjâi modernis, comuts dentri un Uber, cence pôre di pierdisi — ven a stâi, cence il risc di no capî lis peraulis di chê epoche, che a podevin jessi semplicementri “tradotis” intes notis a pît di pagjine. E se o cjolessìn ancje i gjornâi di chê epoche e ju “aiornassìn”? E magari o podaressìn fâ ancje un rebranding des publicitâts di chei timps, cussì che i nestris neuronis no vedin di lavorâ masse, come se o fossin intun escape room. Parcè fermâsi culì? O podìn aiornâ ancje i libris di storie e scrivi che Archimede di Siracuse al è stât copât di un soldât roman intant che al faseve matematiche sul so tablet. La idee di fonde e reste la stesse, no? E sparìs dome la epoche. E ancjemò une robe: parcè i matematics no “aiornin” Pitagore? A puedin cambiâ la notazion. A puedin spiegâ la dimostrazion in un altri mût. A puedin ancje costruî il dissen online, cuntune animazion che si forme denant dai voi dai scolârs. Ma il teoreme di Pitagore al reste il teoreme di Pitagore. Alore, cuant che o leìn un autôr antîc, parcè no conservâ ancje la lenghe dal so timp — e meti lis spiegazions modernis intes notis? E une ultime domande par Humanitas e par chei che a lavorin tes facoltâts di letaris e filologjie: se fra cualchi deceni i scolârs di vuê us “aiornin” cun # e emoji, us plasarèsial? #Humanitas #ConstantinNoica #Noica #SajsDiDomenie #Archimede #Pitagore #Hashtag #Emoji #MrStorywise #OrtografieAiornade #StorieDeLenghe #20260920_1926 #Furlan #Friulian #Friûl #Italia #Italy #Leterature #Storie

Archimede el gera co la so tablet quando che un soldà romano el l’ha copà. Sona naturale? Mia tanto. E però, se “atualizémo” abbastanza el pasà, podémo rivar proprio qua. Quasi ogni cultura la ga edission modernizà de autori veci, co discussion su ortografia, vocabolario, note editoriali e adatamento par el letor de ancuo. Un antiquario el me ga dito una volta che “la patina del tempo la dà valor” e la pol far la diferenza tra un originale e una copia da poco. Verzo “Saggi de Domenega” de Constantin Noica, rivo a la prefassion de l’editor ne l’edission Humanitas del 1992 e scopro che “l’ortografia la xe stà atualizada”. Lézar Noica el podaria èsar sta come far una passegiada nei ani 1930–1940. Inveze, fasémo sta passegiada co ociai moderni, comodi dentro a un Uber, sensa paura de perderse — cioè sensa el rischio de no capir le parole de quel tempo, che le se podaria semplicemente “tradùzar” in nota a piè de pagina. E se ciapàsimo anca i giornai de l’epoca e li “atualizàsimo”? E magari podémo far anca un rebranding de le publicità de quel tempo, cussì i nostri neuroni no i ga da lavorar massa, come se fóssimo in un escape room. Parché fermarse qua? Podémo atualizar anca i libri de storia e scrìvar che Archimede de Siracusa el xe stà copà da un soldà romano mentre el faseva matematica su la so tablet. L’idea de fondo la resta la stessa, no? Sparisse solo l’epoca. E ancora una roba: parché i matematici no i “atualiza” Pitagora? I pol cambiar la notazion. I pol spiegar la dimostrazion in n’altro modo. I pol anca costruir el disegno online, co una animazion che la se forma davanti ai oci dei scolari. Ma el teorema de Pitagora el resta el teorema de Pitagora. Alora, quando che lézemo un autor vecio, parché no conservar anca la lengua del so tempo — e meter le spiegazion moderne in nota? E una ultima domanda par Humanitas e par quei che i lavora ne le facoltà de lettere e filologia: se fra qualche decenio i scolari de ancuo i ve “atualiza” co # e emoji, ve piase? #Humanitas #ConstantinNoica #Noica #SaggiDeDomenega #Archimede #Pitagora #Hashtag #Emoji #MrStorywise #OrtografiaAtualizada #StoriaDeLaLengua #20260920_1926 #Veneto #Venetian #Veneto #Italia #Italy #Letteratura #Storia

Archimede fiat cun sa tablet candho unu soldadu romanu l’at mortu. Sonat naturale? No meda. E però, si “atualizamus” su passadu pro tempus bastante, podimus arribare pròpiu inoghe. Casi totu sas culturas tenent ediciones modernizadas de autores antigos, cun discussiones subra s’ortografia, su vocabulariu, sas notas editoriales e s’adatamentu a su letore de oe. Unu antiquàriu m’at naradu una borta chi “sa pàtina de su tempus dat valore” e podet fàghere sa diferèntzia intre unu originale e una còpia a bonu pretziu. Apro “Sàgios de Domìniga” de Constantin Noica, arribo a su prefàtziu de s’editore in s’edizione Humanitas de su 1992 e bido chi “s’ortografia est istada atualizada”. Lèghere Noica podiat èssere una passigiada in sos annos 1930–1940. In logu de custu, faghimus cussa passigiada cun òculos modernos, assentados còmodamente in unu Uber, chene su timore de nos pèrdere — est a nàrrere, chene su riscu de non cumprèndere sas paràulas de cussa època, chi si podiant simplicemente “tradùere” in sas notas a pei de pàgina. E si pigamus fintzas sos giornales de cussa època e los “atualizamus”? E magari podimus fàghere fintzas unu rebranding de sas publicidades de tandho, pro non fàghere traballare tropu sos neurones nostros, comente in unu escape room. Pro ite nos depimus firmare inoghe? Podimus atualizare fintzas sos libros de istòria e iscrìere chi Archimede de Siracusa est istadu mortu dae unu soldadu romanu mentras faghiat matemàtica in sa tablet sua. S’idea de base abarrat sa matessi, no? Iscumparit solu s’època. E ancora una cosa: pro ite sos matemàticos non “atualizant” Pitagora? Podent cambiare sa notatzione. Podent ispiegare sa dimostrazione in un’àtera manera. Podent fintzas construìere su disegnu online cun un’animatzione chi si format dae in antis de sos òculos de sos iscolanos. Ma su teorema de Pitagora abarrat su teorema de Pitagora. Duncas, candho lèghimus unu autore antigu, pro ite non cunservamus fintzas sa limba de s’època sua — e ponimus sas ispiegatziones modernas in sas notas? E una ùrtima pregunta pro Humanitas e pro chie traballat in sas facultades de literadura e filologia: si intre unas cantas dècadas sos iscolanos de oe bos “atualizant” cun # e emoji, bos piaghereat? #Humanitas #ConstantinNoica #Noica #SagiosDeDominiga #Archimede #Pitagora #Hashtag #Emoji #MrStorywise #OrtografiaAtualizada #IstoriaDeSaLimba #20260920_1926 #Sardu #Sardinian #Sardigna #Sardinia #Italia #Italy #Literadura #Istoria

Archimede o l’êa in sciâ seu tabletta quande un sordâ roman o l’ha ammazzòu. O pâ naturale? Miga tanto. E pö, se “agiornemmo” o passò abbastanza, o risco o l’é pròpio quello de arrivâ fin-a lì. Quæxi tutte e culture gh’han edizioin modernizzæ de autô do passò, con discussioin in sciâ grafia, o vocaboläio, e nòtte editoriæ e l’adatamento pe-o letô de ancheu. Un antiquäio o m’ha dito unna vòtta che “a patina do tempo a dà valô” e a peu fâ a differensa tra un originale e unna còpia da pöco. Arvo “Saggi da domenega” de Constantin Noica, arrivo a-a prefassion de l’editô inte l’edizion Humanitas do 1992 e descovro che “a grafia a l’é stæta agiornâ”. Leze Noica o porrie êse stæto unna passegiâ inte anni 1930–1940. Invece femmo quella passegiâ con e lenti moderne, assettæ comodi inte un Uber, sensa a pöia de perde a stradda — cioè sensa o risco de no capî e paròlle de quell’epoca, che se porrie semplicemente “traduî” inte nòtte a pé de pagina. E se piggiessimo anche i giornali de quell’epoca e i “agiornassimo”? E magari se porrie fâ anche o rebranding de-e pubblicitæ de quell’epoca, coscì i nostri neuroni no gh’han da travaggiâ tròppo, comme se fossimo inte un escape room. Perché fermâse lì? Se porrie agiornâ anche i libri de stöia e scrive che Archimede de Siracusa o l’é stæto ammazzòu da un sordâ roman mentre o faseiva matematica in sciâ seu tabletta. L’idea de fondo a resta a mæxima, no? O l’é solo l’epoca che a sparisce. E ancora unna cösa: perché i matematici no “agiornan” Pitagora? Peuan cambiâ a notassion. Peuan spiegâ a dimostrazion in un atro mòddo. Peuan fin-a costruî a figura online con unna animassion che a se forma davanti a-i euggi di scolari. Ma o teorema de Pitagora o resta o teorema de Pitagora. Alôa, quande lezemmo un autô do passò, perché no conservâ anche a lengua do seu tempo — e mette e spiegassioin moderne inte nòtte? E unna domanda finale pe Humanitas e pe quelli che travaggian inte facoltæ de lettere e filologia: se tra quarche decennio i scolari de ancheu ve “agiornan” con # e emoji, ve piaxe? #Humanitas #ConstantinNoica #Noica #SaggiDaDomenega #Archimede #Pitagora #Hashtag #Emoji #MrStorywise #GrafiaAgiornâ #StöiaDaLengua #20260920_1926 #Ligure #Ligurian #Monaco #Munegu #Letteratua #Stöia

🚨 Óriási bajban a magyar gazdaság! 💰 Április végétől július végéig minden egyes órában 1 milliárd forinttal nőtt az államadósság a Tisza kormányzása idején, ezután ez még súlyosbodott is az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint. Nemhogy csökkentette volna az új kormány az https://t.co/Fb8UyezDPK #magyarGazdaság #államadósság #kormányzás #HU

Óránként egymilliárd forinttal nőtt az államadósság Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint április végétől a legfrissebben közzétett negyedéves adatok szerint óránként egymilliárd forinttal nőtt az államadósság. Eközben kiderült: Lannert Judit minden iskolaigazgatót https://t.co/dpnHzzfpz4 #államadósság #gazdaság #országosadatok #HU

Tanács Zoltán, a tudományos és technológiai miniszter bejelentette, hogy az Orbán-kormány átadta a Gondosóra-program felhasználóinak személyes adatait a Fidesznek, amire egy együttműködési megállapodás keretében került sor, s bár a szerződést felmondták és vizsgálat indult, a miniszter aggodalmát fejezte ki az adatvédelmi visszaélések lehetősége miatt, különösen idősebb, védtelen emberek esetében. #Gondosóra #Fidesz #adatvédelem

Tanács Zoltán a Facebookon bejelentette, hogy a Fidesz kampányidőszakban hozzáfért a Gondosóra-program idős résztvevőinek személyes adataihoz, miután egy szerződés bizonyította, hogy a Fidesz adatfeldolgozóként vett részt a programban, amelyet költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával vizsgálnak. #Fidesz #Gondosóra #adatkezelés