A Magyarország euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése az Európai Bizottság idei konvergenciajelentése szerint az utóbbi évtizedhez képest érdemben romlott, mivel az ország jelenlegi makrogazdasági mutatói távol állnak a maastrichti kritériumoktól, miközben a közvéleményben nőtt az euró bevezetésének támogatottsága. #euró #forint #makrogazdaság
Az MBH Bank elemzői biztató jeleket látnak az EU-s pénzek hazahozatalával kapcsolatban, ugyanakkor a magyar gazdaság várhatóan csak 2031-re lehet készen az eurózónához való csatlakozásra, miközben 2023-ra 1,6%-os, 2024-re 3,1%-os GDP növekedést várnak, és az infláció jövőre 3,7%-ra emelkedhet, amit az erős forint mérsékelhet. #GDP #infláció #makrogazdaság
A GKI jelentése szerint a magyar minimálbér és bérszínvonal az EU rangsorának végén áll, mivel a 2010-2019 közötti dinamikus növekedést követően a reálbérek növekedése a makrogazdasági problémák miatt lassult, és a jövőbeni emelések gazdasági fenntarthatósága kulcsfontosságú lesz a foglalkoztatás stabilitásának megőrzése érdekében. #bérfelzárkózás #minimálbér #reálbér
A Barclays elemzése figyelmeztet arra, hogy az amerikai részvénypiacra áramló rekordösszegű tőke a márciusi mélypontról való visszapattanás nyomán sebezhetővé teszi a piacot egy esetleges korrekcióval szemben, mivel a befektetési portfóliók telítettek és a makrogazdasági kihívások, mint a magasabb infláció, növelik a kockázatokat. #tőke #befektetési_alap #részvénypiac
Kármán András, a pénzügyminiszter-jelölt, a magyar gazdaságpolitika teljes irányváltását sürgeti, amelynek középpontjában a termelékenység növelése, a kiszámítható szabályozási környezet és a makrogazdasági stabilitás áll, hogy helyreállítsák a piaci szereplők bizalmát és megszüntessék a rendszerszintű korrupciót. #Gazdaság #Kormány #Adó1%
