Search

Megérkeztünk a Bledi Stratégiai Fórumra, a csodálatos Bledi-tó partjára. Szlovénia miniszterelnökének meghívására közép-európai kormányfőkkel tárgyalunk Európa jövőjéről. Az első megbeszélésnek helyet adó Vila Bled megérdemel egy részletes bemutatást. A története szinte leképezi a 20. századi Közép-Európa történelmét. A Bledi-tó partján eredetileg 1883–1885 között épített villát az osztrák arisztokrata Windischgrätz család, majd 1922-ben I. Sándor, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság későbbi jugoszláv királya vásárolta meg. A királyi család nyári rezidenciaként használta, és új palotát is terveztek ide Jože Plečnik tervei alapján, ám Sándor 1934-es meggyilkolása, majd a második világháború miatt az elképzelés nem valósult meg. A háború után Tito jugoszláv elnök nyári rezidenciájává alakították a birtokot; a ma látható épület Vinko Glanz tervei alapján 1947-re készült el. Tito itt nemcsak pihent, hanem valóságos diplomáciai központot működtetett: vendége volt többek között Nikita Hruscsov, Haile Selassie, Dzsaváharlál Nehru, Indira Gandhi, Gamal Abdel Nasszer és Kim Ir Szen. A villa ma is őrzi Tito lakosztályát, dolgozószobáját, privát liftjét és egykori mozitermét, amelynek monumentális, 1947-es falfestménye Jugoszlávia második világháborús történetét meséli el. A parkban álló Belvedere pavilon eredetileg a soha meg nem épült királyi rezidencia része lett volna, Tito idején pedig informális teázások és találkozók helyszíne lett. 1984-ben a Vila Bled szállodaként nyitotta meg kapuit, így ma különleges módon egyszerre luxushotel és a királyi Jugoszlávia, Tito állama és a modern Szlovénia történelmi emlékhelye. #BlediStratégiaiFórum #Szlovénia #KözépEurópa

Škoda, da na to idejo ni prišla kot ministrica... 🤔 #LastneIzkušnje #Litijska51 #VelikMinus https://t.co/HCF2yVXxTY #Ministrica #Ideje #Kritika

🎉 Danes rojstni dan praznuje naš poslanski kolega @luka_simonic! Luka v poslanske klopi prinaša energijo mlade generacije in sveže ideje. Ob njegovem prazniku mu želimo veliko uspehov, poguma pri sprejemanju novih izzivov ter obilo navdiha za vse, kar ga čaka na njegovi poti. 🇸🇮 Naj ga tudi v prihodnje spremljajo odločnost, optimizem in dobra volja. Vse najboljše! 🎂🎉 #RojstniDan #Politika #MladiVoditelji

Ukrainian President Volodymyr Zelensky rejected Mykhailo Fedorov's proposal for a presidential election planned during the war, emphasizing that such a move would not only lead to the division of the country but would also jeopardize Ukraine's independence and sovereignty. (translated)

➡️ Mi pišejo: Obrazi Velenja - Pozdravljeni, že nekaj časa razmišljam, da bi bilo pametno, da se oko medijev obrne tudi v Velenje. Velika večina, ki nas tukaj živi (vsaj teh, ki smo Slovenci), smo vedno bolj razočarani in razmišljamo o tem, da bi se preselili. Tudi najini otroci, kljub temu, da imajo tukaj veliko prijateljev, komaj čakajo, da gredo iz Velenja. Že samo dejstvo, da se je naredil cel halo, ker je g. Pačnik odrezal glavo kipu Tita, pove vse. To, da pa so takoj lahko sprovedli vse organe, da so lahko postavili glavo nazaj, pa razkrije celoten obraz Velenja. Ko pade drevo na oz. zraven vrtca, pa traja tudi po več tednov ali mesecev, da se odstrani. Ni bilo težko najti denar za Tita, ko je zgorel kozolec na Škalskem jezeru, ki je simbol slovenskega naroda, pa se ne splača in ne vidijo smisla, da bi se postavil nov. Čeprav bi bila to prva stvar poleg jezera, ki bi jo videli vsi (domačini in drugi), ko bi se pripeljali v Velenje skozi nov tunel. Ceste po središču Velenja so slabše, ko v rimskih časih. Luknja pri luknji, tako da te je včasih strah, da boš presekal gumo ali pustil podvozje. Pa to ne govorimo o tem, da se voziš hitro. Dovolj je, da se voziš po omejitvi, pa se lahko zgodi, da bi pustil podvozje kar na cesti. Seveda ne moremo mimo super ideje, da so zožali cesto Talcev (cesta, ki pelje mimo Lidla proti Tušu in naprej proti Jagru, Merkurju in naši novi obrtni coni). Tako da je tam prepovedan promet za tovorna vozila. In so speljali tovorni promet skozi center, po dveh možnih cestah, ki obe peljeta mimo šol, vrtcev, glasbene šole, mimo centra za šolo,vzgojo in izobraževanje (šola za otroke s posebnimi potrebami) ter mimo doma starostnikov. Bravo! :( Tudi naš Center je nova cvetka naših veleumnežev. Prenavljali so ga več kot eno leto. Sedaj je delno odprt, vendar je katastrofa od katastrofe. Po tleh so plošče, ki niso ravne, dreves in zelenja je ravno toliko, da lahko rečeš, da je. Drugače pa belina, da rabiš sončna očala. Dostop do trgovin in lokal je za invalide in vse, ki težje hodijo, zelo nehvaležen. Po celi liniji imaš možnost dovoza z vozički, za otroške in invalidske vozičke za pa samo na 2 koncih. Stopnica, ki se zlije s celotno podlago, je tako neopazna, da so ljudje že padli. Včeraj je naš župan šel pogledat, potem ko se je že nekaj ljudi poškodovalo in padlo, kako to rešit. Kje so bili strokovnjaki prej? Kdo je lahko to potrdil? Prav tako pa je ploščad centra višja od vhodov v trgovine oz je nagnejna proti levemu delu trgovin in ob nalivih bodo imeli vso vodo v lokalih. Peš pot od Gorenja proti Hoferju in jezeru ter nazaj proti Merkurju je zvečer zelo neosvetljena in divjanje skuterašev in tistih na električnih skirojih nič ne pripomore k temu, da bi bilo kaj bolje. Govorijo o turizmu, da se turizem razvija ... Kje? Razen Velenjskega jezera in Kampa Velenja se ni nič naredilo. Imamo 1 hotel, za drugega sploh ne vem, če obratuje. Restavracija jezero, ki ima super lokacijo, veliko parkirnih prostorov, je bila nekaj časa odprta le 3 dni na teden, sedaj pa je že vsaj 1 mesec zaprta. Sredi glavne sezone. Tudi če spada po Rudnik, kje je ves denar, ki ga dobijo za prestrukturiranje? Da se o novi obrtni coni sploh ne bi pogovarjali. Torej, VonPharma zgradi stavbo in dobi subvencijo preko Spirita. In potem ugotovijo, da nekaj ni ok in morajo vrniti subvencijo. Sedaj se ta stavba prodaja za dobrih 8.000.000 €, lastnik podjetja toži državo za 12,600.000 € zaradi stroškov in neizplačila subvencije. In uganite kaj? Sedaj gradi novo stavbo pod drugim imenom in spet bo dobil subvencijjo. Iz zanesljivih virov pa vem, da je kar nekaj podjetnikov, ki so tam gradili ali želeli graditi in zaprosili za subvencijo (za manjše zneske), bili zavrnjeni. Potem pa je tukaj naša mladina - imava 4 otroke, najstarejši je star 18 let, in v tem času se ni prenovila nobena šola ali telovadnica. Da ne bom preveč nesramna in rekla, da se ni nič naredilo. So prepleskali kje kakšno šolo znotraj, preuredili del notranjosti, ker je bilo potrebno urediti v šoli igralnico za najstarejše vrtičkarje (ker je zmanjkalo prostora v vrtcu) in zgradili del, kjer so prvošolčki. Aj, pa na naši šoli so malo razširili jedilnico. In obnovili so WC-je in zdaj so brez glavnih vrat na straniščih. :( Isto velja isto za vrtce. Dodali so nekaj kontejnerjev, kot zasilno rešitev, ki je postala trajna rešitev. O tem, kako vroče je tam not poleti, raje ne bi. Največji šok pa sem doživela, ko sem čakala na govorilne ure in bila priča, da je delodajalec prišel na govorilne ure za otroka svojega zaposlenega, ker nihče ni znal govoriti vsaj osnovne slovenščine. In potem delajo otroci težave v razredu, ker jim ni zanimivo in jim je brezveze in ker vedo, da na koncu bojo napredovali v višji razred, ker se tudi pri nas pojavlja ustrahovanje zaposlenih na šolah :( In smo pri novem problemu: Viole Velenje - ena od skupin, ki ustrahuje otroke, mladino in tudi starejše. Uničujejo stvari, kradejo, delajo nemir po naseljih, vendar jim nihče ne upa nič. To je samo nekaj stvari, ki se v Velenju dogajajo oz. ne dogajajo. Zgodbe, ki mi jih ljudje povejo, bolijo, ko vidiš, da se domači prebivalci, starejši, mladi ... ne počuti varno in gredo s strahom v šolo, na avtobusno ... ker smo postali manjšina v svojem kraju. Ne vem, ali bo to komu zanimivo, bo kdo morda šel kaj preiskovati ali bo šlo mimo. Morda pa pade na plodna tla in bo našemu županu malo pristriglo peruti :( Lep pozdrav, U. R. (ime in priimek pošiljateljice znano avtorju tvita) #Velenje #Slovenija #turizem

Hayden Panettiere's mother, Lesley Vogel, criticized her daughter's former boyfriend, Brian Hickersont, who was there at the time of the tragedy, while speaking about how they tried to remove him from their lives out of concern for her daughter, and expressed her sadness at seeing how Hayden struggled with the difficulties of the entertainment industry. (translated)

A gyomrom görcsben van! 😡🤬 ​A Direkt36 perelte ki a bíróságon, és most kint van a teljes, eltitkolt jelentéscsomag a Telexen. Amit az Orbán-kormány annak idején nagy mellénnyel elrendelt a kegyelmi botrány után, aztán amikor meglátták a valóságot, gyorsan elsüllyesztették a fiók legmélyére. ​És hogy mit titkoltak el ennyire? ​Kapaszkodj meg, mert a valóság sokkal mocskosabb, mint gondoltuk! - ​Bács-Kiskun: este fél hétkor véget ér a vacsora, utána még egy szelet száraz kenyér vagy vaj sincs a sportoló, speciális nevelési igényű kölyköknek. Hivatalos rendőrségi nyomozás mondta ki feketén-fehéren, hogy az éhező gyerekek kajáért cserébe vetették alá magukat szexuális bántalmazásnak a társaik részéről. - ​Vas megye: a legfiatalabb bántalmazó mindössze 9 éves volt. 9 éves... - ​Szabolcs-Szatmár-Bereg: a bántalmazott gyerekek a traumáikkal teljesen magukra maradtak, mert egyszerűen évek óta nincs pszichológus az intézményekben. - ​Budapest: a raktárakban porosodnak az adományba kapott gépek és számítógépek, mert a hálózat nem bírja el a terhelést, egy másik épületben pedig húsz lámpából tizennyolcban még égő sincs. - ​Vas megyei lakásotthonok: az emeleti fürdőkből leázik a mennyezet, ezért 12 gyerek használ egyetlen kádat, a falakon mállik a vakolat és vastagon áll a penész. ​- Szétrohadt, ötvenéves csaptelepek és csempék mindenfelé. ​Közben meg persze a gyerekek takarítanak, mert személyzetre már nem futotta. ​Ezeket a papírokat nézegették a minisztériumban, és ahelyett, hogy azonnal tüzet oltottak volna, inkább sablonos összefoglalókat hazudtak a nyilvánosságnak, amíg a bíróság rájuk nem törte az ajtót. ​Szóval lehet itt mellébeszélni, de a puszta tény az, hogy miközben ment a hangoskodás a "gyermekvédelemről", a rájuk bízott állami gondozott kölykök meg a sötétben, penészben éheztek, és a testükkel fizettek egy falat kenyérért! ​Ezt nem lehet elfelejteni! Soha! #magyar2026 #Tisza2026 #gyermekvédelem #korruptkormány #államigondozás

A halál – az elfogadhatatlan végesség Talán nincs még egy olyan bizonyosság az emberi életben, amelyet ennyire nehezen tudunk elfogadni. A halál mindig is ott állt mellettünk: a barlangok sötétjében, a piramisok árnyékában, a középkori templomok falain, a csatatereken, a járványok idején és a modern kórházak steril folyosóin. Mégis minden korszak embere úgy érezte, hogy a halál valamiképpen idegen. Mintha nem hozzánk tartozna. Mintha valami rendellenesség volna az élet rendjében. A történelem során az emberek nem egyszerűen meghaltak – értelmet próbáltak adni a halálnak. Az őskori temetkezések azt mutatják, hogy már tízezer évekkel ezelőtt is hittek valamiféle folytatásban. A halott mellé fegyvert, ékszert, ételt, használati tárgyakat helyeztek. Nem azért, mert a földnek szüksége volt rájuk, hanem mert úgy gondolták: a halottnak még szüksége lehet rájuk. A sír nem a vég volt, hanem egy kapu. Az ókori egyiptomiak talán minden népnél komolyabban vették a halál utáni életet. A test megőrzése, a mumifikálás, a sírkamrák díszítése, a Halottak Könyvének szövegei mind arról szóltak, hogy a halál csak egy állomás. Az ember lelke tovább él, de ehhez szüksége van arra, hogy neve fennmaradjon, teste felismerhető maradjon, és átkelhessen az istenek ítéletén. Számukra a feledés volt az igazi halál. A görögök egyszerre féltek és filozofáltak a halálról. Homérosz hősei dicsőséget kerestek, mert tudták, hogy az élet rövid. Platón a lélek halhatatlanságáról elmélkedett, míg a sztoikusok azt tanították: a halál természetes, ezért nem szabad rettegni tőle. Könnyű ezt kimondani. Sokkal nehezebb akkor, amikor egy szeretett ember utolsó lélegzetét halljuk. A középkor embere sokkal közelebb élt a halálhoz, mint mi. A gyermekhalandóság magas volt, a járványok falvakat pusztítottak el, a háborúk mindennaposak voltak. A halál nem kivételes esemény volt, hanem állandó jelenlét. Ezért született meg a memento mori gondolata: emlékezz a halálra. A koponyák, homokórák, csontvázábrázolások nem a borzalmat akarták növelni, hanem emlékeztetni: az élet mulandó, ezért számít, hogyan élünk. A gyász is egészen más volt. Ma gyakran igyekszünk gyorsan túljutni rajta. A társadalom türelmetlen a gyásszal szemben. Néhány hét után azt várja, hogy térjünk vissza a munkába, a hétköznapokba, a mosolyhoz. Régen a gyásznak ideje volt. Hónapokig vagy évekig fekete ruhát viseltek, letakarták a tükröket, megállították az órákat a halál pillanatában. A házban virrasztottak a halott mellett. Nem elrejtették a halált, hanem együtt voltak vele. A 19. században a halál szinte családi esemény volt. A halottat otthon ravatalozták fel, a rokonok megérintették, elbúcsúztak tőle. Különös szokások is kialakultak: hajtincsből készített emlékékszerek, posztumusz fényképek, amelyek az utolsó közös emléket őrizték. Ezek ma talán hátborzongatónak tűnnek, de valójában ugyanarról szóltak, mint minden gyász: ne tűnj el teljesen. És talán ez az emberiség legnagyobb közös története. Nem a háborúk, nem a birodalmak, nem a királyok. Hanem az, hogy minden korszak embere megpróbálta valahogyan legyőzni a végességet. Emlékművekkel, sírokkal, legendákkal, vallásokkal, gyermekekkel, könyvekkel, dalokkal. Minden kultúra feltette ugyanazt a kérdést: valóban ennyi az ember? A halál azért olyan elfogadhatatlan, mert a szeretet nem ismeri a végességet. Amikor elveszítünk valakit, nemcsak egy embert veszítünk el, hanem a közös jövőt is, amelyet elképzeltünk vele. Ezért a gyász valójában nemcsak a múltról szól, hanem az elveszett jövőről is. A történelem azt tanítja, hogy a halált soha senki nem tudta megszelídíteni. De azt is, hogy az emlékezés különös hatalom. Amíg kimondjuk valakinek a nevét, amíg felidézünk egy történetet, egy mozdulatot, egy nevetést, addig valami mégis ellenáll a végességnek. Talán ezért építünk sírokat. Talán ezért gyújtunk gyertyát. És talán ezért mesélünk történeteket azokról, akik már nincsenek közöttünk. Fotó: Open AI

A történelem árnyékos hatalma: kéjnők, kurtizánok és királyi szeretők Ha a történelem nagy alakjaira gondolunk, királyok, császárok, hadvezérek és politikusok jutnak eszünkbe. A történelemkönyvek ritkán beszélnek azokról a nőkről, akik nem trónon ültek, nem vezettek hadsereget, mégis képesek voltak befolyásolni döntéseket, háborúkat, szövetségeket vagy akár birodalmak sorsát. A prostituáltak, kéjnők, kurtizánok és királyi szeretők világa a történelem egyik legkevésbé ismert, ugyanakkor legérdekesebb fejezete. A kérdés az, hogy valóban volt-e befolyásuk a történelemre. A válasz: igen – de nem úgy, ahogyan a legendák gyakran állítják. Az ókori világban a híres hetérák – a magas műveltségű görög kurtizánok – nem egyszerű örömlányok voltak. Sokan közülük tanult nők voltak, akik filozófusokkal, politikusokkal és hadvezérekkel kerültek kapcsolatba. Közülük a legismertebb Aspasia, aki Periklész társa volt Athén fénykorában. A források szerint rendkívüli műveltséggel rendelkezett, és egyes ókori szerzők úgy vélték, hogy politikai kérdésekben is hatott Periklészre. Hogy ez mennyire igaz, arról vitatkoznak a történészek, de az biztos, hogy jelenléte kivételes volt egy olyan korban, amikor a nők többsége alig vehetett részt a közéletben. A római történelem szintén bővelkedik ilyen történetekben. A császári udvarban a szeretők gyakran információkat szereztek, kapcsolatokat építettek, és részt vettek a hatalmi intrikákban. Nem egyszer előfordult, hogy egy uralkodó személyes kötődése politikai következményekkel járt. A legismertebb példa talán Kleopátra. Bár ő királynő volt, ellenfelei gyakran igyekeztek pusztán csábító nőként bemutatni. Julius Caesarhoz és Marcus Antoniushoz fűződő kapcsolata azonban nem egyszerű szerelmi történet volt, hanem tudatos diplomáciai stratégia. Egyiptom függetlensége, Róma belpolitikai küzdelmei és a Földközi-tenger hatalmi egyensúlya is összefonódott ezekkel a kapcsolatokkal. A középkorban és különösen a reneszánsz idején a kurtizánok szerepe tovább erősödött. Velencében például a híres kurtizánok gyakran költőkkel, diplomatákkal és nemesekkel álltak kapcsolatban. Némelyikük jelentős vagyont halmozott fel, művészeteket támogatott, és olyan társadalmi hálózatot épített ki, amelyhez sok férfi politikus is hozzáférést keresett. A francia királyi udvarban a király szeretője olykor szinte hivatalos intézménnyé vált. Madame de Pompadour XV. Lajos szeretőjeként nemcsak a király bizalmasa volt, hanem befolyásolta a művészeteket, az építészetet, az udvari kinevezéseket és részben a külpolitikát is. Támogatta a felvilágosodás egyes alakjait, köztük Voltaire-t, és jelentős kulturális örökséget hagyott maga után. Bár katonai döntéseket nem ő irányított, az udvari hatalom működésére kétségtelenül hatással volt. Hasonló szerepet töltött be Madame du Barry is, akinek befolyása a francia forradalom előtti években sok vitát váltott ki. A király személyes kapcsolatai gyakran politikai feszültségeket is gerjesztettek. Oroszország történetében II. Katalin környezetében több kegyenc is jelentős szerepet játszott, de fordítva is igaz volt: a cárnők és uralkodónők személyes kapcsolatai gyakran politikai eszközként működtek. A hálószoba és a trónterem közötti távolság sokszor kisebb volt, mint hinnénk. A modern korban a befolyás más formát öltött. A 19–20. században híres kurtizánok és luxus prostituáltak bankárokkal, iparmágnásokkal, politikusokkal és diplomatákkal kerültek kapcsolatba. Egyesek információkat adtak tovább, mások kapcsolatokat közvetítettek. Kémkedési ügyekben is találunk olyan nőket, akik intim kapcsolataikat hírszerzési célokra használták fel. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy minden történelmi fordulat mögött egy szerető vagy prostituált állt volna. A romantikus történetek gyakran eltúlozzák az egyéni befolyást. Egy háborút ritkán egyetlen nő indított el, és egy birodalom bukását sem lehet egyetlen szerelmi viszonyra visszavezetni. A történelmet gazdasági érdekek, társadalmi feszültségek, vallási konfliktusok és hatalmi struktúrák alakították. Ami igazán érdekes, az az, hogy ezek a nők gyakran olyan világban szereztek befolyást, ahol hivatalosan semmilyen politikai joguk nem volt. A testük, a műveltségük, a társasági intelligenciájuk és kapcsolataik jelentették a tőkéjüket. Némelyikük áldozat volt, mások ügyes túlélők, megint mások tudatos hatalomépítők. Talán ezért félrevezető a kérdés úgy, hogy „alakították-e a történelmet a kurvák?”. Pontosabb úgy fogalmazni: a történelem számos olyan nő alakját őrzi, akiket a társadalom kéjnőnek, kurtizánnak vagy szeretőnek nevezett, miközben valójában a hatalom informális szereplői voltak. Nem koronát viseltek, hanem befolyást. És néha ez a befolyás többet ért egy koronánál is. Kép: Open AI

The warnings of feminists and climate experts are similarly labeled "hysteria" in times of populist political discourse, while the real consequences of the climate crisis, such as heat and water scarcity, encourage us to recognize that not only autocracy but also the destruction of nature threatens our lives. (translated)

The Senate is now investigating Anthony Fauci, a prominent American health leader during the coronavirus pandemic, as he is accused in Republican political circles of concealing the laboratory origin of the SARS-CoV-2 virus, while he refuses to testify citing the Fifth Amendment of the Constitution. (translated)

A 482-page document has been prepared regarding how news was manipulated at the MTI during the Orbán governments, which was compiled by a Pro Domo working group and handed over to the new leadership of MTVA to order an internal investigation based on the information provided. (translated)