A Polish woman saved herself and others with her bare hands after a tragic bus accident near Mezőkeresztes, which resulted in twelve fatalities and forty-seven injuries, while family members are seeking information about their loved ones at hospitals. (translated)
According to the statement from Foreign Minister Anita Orbán, 12 people lost their lives as a result of the Polish bus accident on the M3 motorway, while the condition of 10 others is critical. The injured are being treated in Hungarian hospitals, and the Polish embassy is in continuous contact with the families and the authorities. (translated)
A halál – az elfogadhatatlan végesség Talán nincs még egy olyan bizonyosság az emberi életben, amelyet ennyire nehezen tudunk elfogadni. A halál mindig is ott állt mellettünk: a barlangok sötétjében, a piramisok árnyékában, a középkori templomok falain, a csatatereken, a járványok idején és a modern kórházak steril folyosóin. Mégis minden korszak embere úgy érezte, hogy a halál valamiképpen idegen. Mintha nem hozzánk tartozna. Mintha valami rendellenesség volna az élet rendjében. A történelem során az emberek nem egyszerűen meghaltak – értelmet próbáltak adni a halálnak. Az őskori temetkezések azt mutatják, hogy már tízezer évekkel ezelőtt is hittek valamiféle folytatásban. A halott mellé fegyvert, ékszert, ételt, használati tárgyakat helyeztek. Nem azért, mert a földnek szüksége volt rájuk, hanem mert úgy gondolták: a halottnak még szüksége lehet rájuk. A sír nem a vég volt, hanem egy kapu. Az ókori egyiptomiak talán minden népnél komolyabban vették a halál utáni életet. A test megőrzése, a mumifikálás, a sírkamrák díszítése, a Halottak Könyvének szövegei mind arról szóltak, hogy a halál csak egy állomás. Az ember lelke tovább él, de ehhez szüksége van arra, hogy neve fennmaradjon, teste felismerhető maradjon, és átkelhessen az istenek ítéletén. Számukra a feledés volt az igazi halál. A görögök egyszerre féltek és filozofáltak a halálról. Homérosz hősei dicsőséget kerestek, mert tudták, hogy az élet rövid. Platón a lélek halhatatlanságáról elmélkedett, míg a sztoikusok azt tanították: a halál természetes, ezért nem szabad rettegni tőle. Könnyű ezt kimondani. Sokkal nehezebb akkor, amikor egy szeretett ember utolsó lélegzetét halljuk. A középkor embere sokkal közelebb élt a halálhoz, mint mi. A gyermekhalandóság magas volt, a járványok falvakat pusztítottak el, a háborúk mindennaposak voltak. A halál nem kivételes esemény volt, hanem állandó jelenlét. Ezért született meg a memento mori gondolata: emlékezz a halálra. A koponyák, homokórák, csontvázábrázolások nem a borzalmat akarták növelni, hanem emlékeztetni: az élet mulandó, ezért számít, hogyan élünk. A gyász is egészen más volt. Ma gyakran igyekszünk gyorsan túljutni rajta. A társadalom türelmetlen a gyásszal szemben. Néhány hét után azt várja, hogy térjünk vissza a munkába, a hétköznapokba, a mosolyhoz. Régen a gyásznak ideje volt. Hónapokig vagy évekig fekete ruhát viseltek, letakarták a tükröket, megállították az órákat a halál pillanatában. A házban virrasztottak a halott mellett. Nem elrejtették a halált, hanem együtt voltak vele. A 19. században a halál szinte családi esemény volt. A halottat otthon ravatalozták fel, a rokonok megérintették, elbúcsúztak tőle. Különös szokások is kialakultak: hajtincsből készített emlékékszerek, posztumusz fényképek, amelyek az utolsó közös emléket őrizték. Ezek ma talán hátborzongatónak tűnnek, de valójában ugyanarról szóltak, mint minden gyász: ne tűnj el teljesen. És talán ez az emberiség legnagyobb közös története. Nem a háborúk, nem a birodalmak, nem a királyok. Hanem az, hogy minden korszak embere megpróbálta valahogyan legyőzni a végességet. Emlékművekkel, sírokkal, legendákkal, vallásokkal, gyermekekkel, könyvekkel, dalokkal. Minden kultúra feltette ugyanazt a kérdést: valóban ennyi az ember? A halál azért olyan elfogadhatatlan, mert a szeretet nem ismeri a végességet. Amikor elveszítünk valakit, nemcsak egy embert veszítünk el, hanem a közös jövőt is, amelyet elképzeltünk vele. Ezért a gyász valójában nemcsak a múltról szól, hanem az elveszett jövőről is. A történelem azt tanítja, hogy a halált soha senki nem tudta megszelídíteni. De azt is, hogy az emlékezés különös hatalom. Amíg kimondjuk valakinek a nevét, amíg felidézünk egy történetet, egy mozdulatot, egy nevetést, addig valami mégis ellenáll a végességnek. Talán ezért építünk sírokat. Talán ezért gyújtunk gyertyát. És talán ezért mesélünk történeteket azokról, akik már nincsenek közöttünk. Fotó: Open AI
A kórházak lejárt adóssága 2023 végére várhatóan újra eléri a 100 milliárd forintot, ami rávilágít arra, hogy az állam folyamatosan ad hoc módon finanszírozza a rendszert, anélkül hogy tartós megoldásokat hozna a kórházak alulfinanszírozottságára és működési hatékonyságára. #kórházak #adósság #egészségügy
A magyar kórházak adóssága a legfrissebb adatok szerint június végére 49,5 milliárd forintra nőtt, és az Orvostechnikai Szövetség figyelmeztetése szerint év végére megközelítheti a 100 milliárd forintot, miközben az egészségügyi miniszter nem reagál a problémára. #egészségügy #adósság #kórház
A magyar kórházak önkéntes babasimogatókat keresnek, hogy segítsenek az érintésre és figyelemre szoruló, kórházban tartózkodó csecsemők lelki és fizikai fejlődésében, míg a gyermekvédelmi rendszer nem tud otthont biztosítani számukra. #babasimogató #csecsemő #önkéntes
Szeptembertől kezdve nyilvánosak lesznek a kórházi fertőzési adatok, amelyeket Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a problémák feltárására és a jó gyakorlatok terjesztésére tervez használni, nem a kórházak rangsorolására. #kórháziFertőzések #egészségügy #transzparencia
Buga László, a fekvőbeteg-ellátásért felelős államtitkár, interjúban bejelentette, hogy a sürgősségi betegellátás, gyermekgyógyászat, pszichiátria, belgyógyászat, urológia, érsebészet és intenzív osztályos ellátás területein a legkritikusabb a helyzet, valamint ígéretet tett a szakdolgozók béremelésére és a várólista rendszer felülvizsgálatára. #egészségügy #sürgősségiellátás #kórházak
Buga László, az Egészségügyi Minisztérium fekvő- és járóbeteg-szakellátásért felelős államtitkára interjújában felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai egészségügyi ellátás helyzete súlyosabb, mint amit a hivatalos adatok mutatnak, és hét kritikus területet azonosított, melyek közé tartozik a sürgősségi betegellátás és a gyermekgyógyászat, miközben országleltárt készítenek az ellátási hiányosságok felmérésére. #egészségügy #kórházak #sürgősségiellátás
Hegedűs Zsolt, a friss egészségügyi miniszter, a kórházak minőségi mutatóinak nyilvánosságra hozatalát, a betegellátás javítását és az eddigi reformok hiányosságait kritizálta, miközben megemlítette, hogy a szívhangtörvényt „szívtelennek” tartja, mert az abortuszok számának növekedését eredményezte. #egészségügy #minőségellenőrzés #kórház
A Unitree humanoid robotokkal végrehajtott, sikeres epehólyag-eltávolító műtétek jelentős lépést jelentenek a távoli robotasszisztált sebészet terén, mivel a beavatkozásokat nem céleszközök, hanem általános célú robotok végezték el, ami költséghatékony alternatívát nyújthat a kisebb kórházak számára. #humanoidrobot #műtét #robotika
Az Európai Bizottság figyelmeztetett, hogy újabb súlyos hőhullám közeleg Európában, amely a márciusi rekordhőmérsékletek után következik, súlyos következményekkel járva, mint például a termeléscsökkenés, a kórházak túlterheltsége és a halálesetek emelkedése. #éghajlatváltozás #hőhullám #EurópaiBizottság
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Parlamentben elmondta, hogy pénteken véglegessé válik az uniós pénzek hazahozatalának kérdése, amely összesen 16,4 milliárd eurót, közel 6000 milliárd forintot jelent, és amelyet a közszolgáltatások infrastruktúrájára, valamint az energetikai hálózat és kórházak megújítására fordítanak. #VitézyDávid #unióspénzek #Fidesz
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter leállította az állami kórházak kamerás beléptetőrendszereit, amelyek arcfelismerő szoftverrel működtek, és hangsúlyozta, hogy a kamerákat ezentúl csak biztonsági célokra használják. #egészségügy #HegedűsZsolt #kamerák
Az Egészségügyi Minisztérium feloldotta az egészségügyi dolgozók nyilatkozati tilalmát, lehetővé téve ezzel a kórházak megnyitását a sajtó előtt a transzparensebb kommunikáció érdekében. #egészségügy #kommunikáció #transzparencia
Egy 2015-ös jelentés szerint Magyarországon azóta sem alakult ki olyan kórházi rendszer, amely minden szükséges minimumfeltételt teljesítene, így a kórházak közel harmada nem biztosítja a megfelelő közegészségügyi feltételeket, miközben szakemberhiány is sújtja az egészségügyi ellátást. #kórháziellátás #minimumfeltételek #egészségügy
A 2015-ös egészségügyi átvilágítás jelentése szerint az Orbán-kormány már évekkel ezelőtt tisztában volt a kórházak kritikus állapotával, amely a betegellátás alapvető feltételeinek hiányosságait és az orvosi személyzet elégtelenségét is feltárta. #egészségügy #kórházak #betegellátás
Az Orbán-kormány által titkolt 2015-ös jelentés szerint Magyarország kórházai nem teljesítik a biztonságos betegellátás minimumfeltételeit, ami súlyos problémákat mutat az egészségügyben, beleértve a személyi és tárgyi feltételek hiányát is. #egészségügy #kórházak #szakorvoshiány
A venezuelai földrengéseknek már legalább 920 halálos áldozata van, a sebesültek száma meghaladja a 3360-at, és a hatóságok további áldozatokra számítanak, mivel sok eltűnt ember keresése folyamatban van, miközben több száz épület, köztük kórházak is megrongálódtak. #Venezuelaföldrengés #Természetikatasztrófa #Segélyakció
Párizsban a rendkívüli hőség miatt alkoholfogyasztási tilalmat rendeltek el közterületeken, mivel a kórházak túlterheltek lettek, és a mentők többször riasztottak szívleállásokhoz, így a tilalom célja az egészségügyi létesítmények terhelésének csökkentése. #hőség #Párizs #alkoholtilalom
