Search

According to Péter Tarjányi, a security policy expert, the agreement between Donald Trump and Vladimir Putin, which allows for the export of Russian diesel oil to the United States, raises serious strategic questions regarding the direction of American foreign policy and relations with Moscow. #TrumpPutin #oroszolaj #amerikakülügyek (translated)

❗ Akkor megint ideje kinyitnom a pofámat. NAGYON nem tetszik a magyar kormány jelenlegi Ukrajna-politikája, és még kevésbé az, ahogyan erről kommunikál. És ezt Tisza-szavazóként mondom. Nem tud ez a kormány annyira jó gazdaságpolitikát, korrupcióellenes politikát vagy bármi mást csinálni, hogy cserébe szó nélkül elnézzem azt, amit most Ukrajnával művel. Mert jelenleg kurvára úgy néz ki, hogy bizonyos kérdésekben közel sem szakítottunk eléggé azzal a politikával, amelyből áprilisra elegem lett. A júniusi magyar–ukrán kisebbségjogi megállapodás után Magyarország ugyan engedte az első, majd a hatodik uniós csatlakozási klaszter megnyitását, szeptemberben viszont egyedüli tagállamként blokkolta a 2–5. klasztert. A kormány ezt azzal indokolja, hogy Ukrajna még nem hajtotta végre a kárpátaljai magyarok jogairól vállalt intézkedéseket. Csakhogy a vállalások jelentős részének határideje csak 2026 végén, illetve 2027-ben jár le. Hozzáteszem: vannak teljesen valós magyar kifogások is az előkészítés alatt álló ukrán jogszabály szövegével kapcsolatban. Éppen ezért kellene erről kurvára világosan, pontról pontra kommunikálni. Mi nem teljesült? Mi elfogadhatatlan? Mit várunk Kijevtől? Mi teljesülése esetén oldjuk fel a blokkolást? Mert a ködösítés nem külpolitika. Magyarország meghívást kapott a Kárpáti Nyolcak regionális együttműködésébe, de nem csatlakozott, és a közös nyilatkozatot sem írta alá. A magyar ügyvivő ott ült a kijevi találkozón, Magyar Péter pedig közölte, hogy „jó okkal” maradtunk ki. Remek. Akkor talán ideje lenne azt is elmondani, mi a fasz az a jó ok. Mert ezt a Külügyminisztérium még a sajtónak sem volt hajlandó világosan megmondani. Ehelyett sikerült nyilvános üzengetésbe keveredni az ukrán külügyminiszterrel. Egy olyan regionális együttműködés kapcsán, amelynek témái között biztonság, energia, logisztika, beruházások és határokon átnyúló gazdasági együttműködés szerepelnek. A Mol és az ukrán Naftohaz közben memorandumot kötött magyarországi, az ukrán határhoz közeli kőolajtermék-tárolási kapacitások létrehozásáról, mire Magyar Péter gyakorlatilag azonnal kijelentette, hogy „amíg Tisza-kormány van”, ilyen tározó nem épül Magyarországon. A kormány szerint a Mol ehhez nem kérte a hozzájárulását. Rendben. De akkor szeretném tudni, hogy pontosan mit is utasítunk el ilyen kategorikusan. Mi volt a projekt? Mekkora kapacitásról beszélünk? Ki finanszírozta volna? Ki üzemeltette volna? Milyen magyar gazdasági, energetikai vagy biztonsági előnyei és kockázatai lettek volna? Miért kell egy üzleti memorandumot politikailag agyonlőni még azelőtt, hogy a magyar társadalom egyáltalán megtudhatná, miről szól? Júliusban Magyar Péter és Zelenszkij még arról beszéltek, hogy hamarosan hosszabban találkoznak Budapesten vagy Kijevben, majd közösen Kárpátaljára is ellátogatnak. Szeptember 22-ig ebből a kétoldalú csúcstalálkozóból nem lett semmi. Közben sikerült megint eljutni oda, hogy az ukrán külügyminiszter „szükségtelenül konfrontatívnak” nevezi Budapest kommunikációját, a magyar miniszterelnök pedig közösségi médiában üzenget neki. A Tisza azt ígérte, hogy Magyarország visszatér a kiszámítható, szövetségesi, európai külpolitikához. Ahhoz a külpolitikához, ahol a magyar érdekérvényesítés nem egyenlő az elszigetelődéssel, az állandó vétófenyegetéssel és azzal, hogy minden második konfliktusból kommunikációs háborút csinálunk. Orbán Anita maga mondta májusban, hogy „a vétó nem lesz többet kampányeszköz”, és hogy véget kell vetni annak, hogy Magyarország a saját szövetségeseivel harcol. Ehhez képest most blokkolunk, kimaradunk, kategorikusan elutasítunk, majd amikor valaki megkérdezi, hogy mégis miért, azt a választ kapja, hogy „jó okkal”. Nekem ez kurvára kevés. És első lépésként valami egészen egyszerűt akarok látni. A magyar kormány képviseletét ezen a fotón. Ott, a szövetségeseink között. Ebben számomra nincs alku. És szerintem nagyon sok magyar számára sincs. #Magyarország #Ukrajna #Külpolitika

A kormányhatározat rögzíti, hogy Magyarország új külpolitikája szerint Oroszország fenyegetést jelent az országra és a Kárpátalján élő magyar kisebbségre, ezért a kormány elkötelezett a fenntartható béke és a biztonság garantálása mellett, valamint támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását. #Külpolitika #Oroszország #Biztonság

Volodimir Zelenszkij döntése, hogy leváltja a hadsereg főparancsnokát és új munkahelyet kínál a kirúgott védelmi miniszternek, új lendületet adhat Ukrajna háborús erőfeszítéseinek, amint azt Marc Champion, a Bloomberg külpolitikai szakértője elemzésében hangsúlyozza. #orosz-ukránkonfliktus #Zelenszkij #haditechnika

Hajdu Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Washingtonban próbálta elkerülni, hogy Magyarországra 100 százalékos vámot vetjenek ki az orosz energia vásárlása miatt, miközben tájékoztatta az amerikai politikai vezetőket Magyarország energiaforrások diverzifikálásáról és az orosz függőség csökkentéséről. #oroszenergia #vám #külpolitika

Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, arra figyelmeztetett, hogy Magyarországnak el kell kezdenie függetlenedni Oroszország gazdaságától és politikájától, és vissza kell térnie egy Európa-centrikus hozzáálláshoz a kormány bel- és külpolitikai irányvonalában. #Fidesz #Oroszország #EurópaiUnió

Lindsey Graham, a népszerű amerikai szenátor, aki jelentős hatással volt az Egyesült Államok külpolitikájára, váratlanul elhunyt 71 éves korában, súlyos betegsége ellenére utolsó beszélgetésében a még megoldatlan nemzetközi ügyek véglegesítéséről viccelődött, miközben a republikánus párt katonai beavatkozásokat és agresszív külpolitikát támogató irányvonalát képviselte, amely a MAGA-mozgalom felemelkedését is segítette. #LindseyGraham #Külpolitika #Ukrajna

Az Európai Unió és Ukrajna hivatalosan megnyitotta a csatlakozási tárgyalások hatodik klaszterét, amely a külkereskedelmi és külpolitikai intézkedések uniós normákhoz való igazítását célozza, ezzel tovább erősítve Ukrajna elkötelezettségét az uniós tagság iránt. #EUBővítés #Ukrajna #CsatlakozásiTárgyalások

Gideon Rachman, a Financial Times fő külpolitikai elemzője szerint Donald Trump és hasonló autokratikus vezetők, mint Orbán Viktor, ugyan különböző országokban tevékenykednek, de végül gyakran megbuknak, mivel nem tudják teljesen ellenőrizni a demokratikus intézményeket, ami tanulságokkal szolgálhat az Egyesült Államok számára. #autokraták #DonaldTrump #OrbánViktor

Orbán Viktor brüsszeli sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a patrióta erők előretörése Európában folytatódik, és hangsúlyozta, hogy Brüsszelt reformálni kell, miközben a magyar választási vereség ellenére a Fidesz külpolitikája nem változik. #PatriótákEurópáért #OrbánViktor #Brüsszel

Orbán Viktor Brüsszelben, a Patrióták Európáért pártcsalád vezetőivel folytatott egyeztetést követően a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a migrációval és az EU helyzetével kapcsolatos nehézségek ellenére a patrióta politikai erők előretörése elkerülhetetlen, és hogy a Fidesz külpolitikája továbbra is Brüsszel reformjára összpontosít, míg a közelgő uniós csúcs előtt szorgalmazta a befagyasztott uniós források felszabadítását. #OrbánViktor #PatriótákEurópáért #migráció

Orbán Anita külügyminiszter értékelte a Külügyminisztérium második állománygyűlésén az elmúlt hetek diplomáciai sikereit, kiemelve a magyar külpolitika új lendületét, a lengyel és ukrán kapcsolatok erősítését, valamint az Erasmus-program újraindítását, és bemutatta az új államtitkári csapatot, amely szakmai tapasztalatukkal és elkötelezettségükkel segíti a minisztérium munkáját. #Külügyminisztérium #OrbánAnita #Erasmus

Fodor Gábor cikkében hangsúlyozza, hogy a jogállam alapja az ellenfél nem elpusztítandó ellenségként való kezelésén nyugszik, miközben a magyar közélet politikai feszültségei és a külpolitikai kapcsolatok rendezése, különösen Ukrajna esetében, valamint a kárpátaljai magyarok helyzetének javítása a frissen hivatalba lépett kabinet feladatai közé tartozik. #Ukrajna #politika #jogállam

Az örmény parlamenti választások eredménye meghatározhatja az ország külpolitikai irányvonalát, amely a Nyugat felé való nyitás mellett az orosz kapcsolatok erősítésére is fókuszálhat, a miniszterelnök, Nikol Pasinjan, és kihívói között zajló politikai harc tükrében. #Örményország #választás #külsőpolitika

Orbán Viktor bukása után Emmanuel Macron azonnal lépett, és Párizsban találkozott Magyar Péter miniszterelnökkel, ahol a magyar-francia kapcsolatok megújításáról és a stratégiai megállapodás aktualizálásáról tárgyaltak, ami 35 éve nem látott változásokat hozhat. #MagyarFranciaKapcsolatok #Külpolitika #EmmanuelMacron