Search

Jönnek a politikusi vagyonosodási vizsgálatok, akár húsz évre visszamenőleg. Vége a következmények nélküli, pofátlan gazdagodások korának. A NAV megvizsgálja a kastélyokat, egyéb ingatlanokat, cégbirodalmakat, milliárdos megtakarításokat, és felkutatja az eltitkot vagyonelemeket. Természetesen nem csak a korábbi politikusoknak, hanem a jelenlegieknek is el kell majd számolniuk a vagyonukkal. Vállaltuk, megcsináljuk. #politika #vagyonosodás #átláthatóság

Paks és Dunaszentbenedek között ütemezetten halad a munka. Semmi nem igaz a pánikkeltő kóklerek ijesztgetéséből. A meder mélyülése előre tudott, természetes folyamat egy fenékküszöb építésekor. A szakemberek folyamatosan töltik a medret és erősítik a védművet. Már majd 70 ezer m3 kő beépítésre került. A Paksi Atomerőmű stabilan termel. A Duna bal partján jól halad a Dunaszentbenedek számára vállalt kikötő építése is. Köszönjük azt az óriási szeretetet, amivel a helyiek fogadtak bennünket a tegnapi falunapon! 🫶🫶🫶 #Duna #Paks #építés

Nem mindig a legnépszerűbb döntés a legjobb döntés. Hosszú bejegyzés, előre is elnézést érte. Először is, hadd kezdjem azzal, hogy büszke vagyok a TISZA kormányzásának első 110 napjára. Arra, hogy sikerült a minden szempontból a csőd szélére vezetett hazánkat visszarántani a szakadék széléről. Örülök annak, hogy már több mint 100 pontot sikerült teljesítenünk a TISZA vállalásaiból. Nagy dolog, hogy sikerült hazahoznunk az elveszettnek hitt 6000 milliárd forint uniós forrást, valamint, hogy ezermilliárd forinttal javítottuk a költségvetés helyzetét. Jó hír a százezer forintos iskolakezdési támogatás, a tűzifa és a vényköteles gyógyszerek áfájának csökkentése, a szociális tűzifa keretének megduplázása valamint 2027-től az öregségi nyugdíj minimumának 120 ezer forintra emelése. Eddig majd 3000 milliárd forint közvagyont szereztünk vissza az embereknek és százmilliárdokat fogtunk meg a túlárazott beruházásokon. Ahogy vállaltuk, új köztársasági elnökünk van és hamarosan megválasztásra kerül az új legfőbb ügyész és az Alkotmánybíróság új elnöke. Megszűnt az uszító gyűlöletpropaganda és felszabadítottuk a közmédiát. Óriási vasútfejlesztési és bérlakásépítési programot indítottunk. Soha nem látott összefogással három hőhullámot és két energiaválságot kezeltünk sikerrel. Két hét alatt levezényeltünk egy három évtizede nem látott építkezést a Dunán. Rengeteg intézmény és hivatal teljes vezetését lecseréltük és az új vezetőket jórészt nyílt pályázaton választottuk ki. A sor hosszan lenne folytatható. De ami most a legtöbbeket érdekel, teljesítve az egyik legfőbb vállalásunkat, rekord idő alatt létrehoztuk Európa talán legerősebb korrupcióellenes intézményét, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. Emellett hazánk csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Pontosan azért, mert tudjuk, hogy a magyarok többsége nem egy egyszerű kormányváltásra, hanem rendszerváltásra és igazságtételre szavazott. Száztíz nappal a kormányváltás után Magyarországnak van Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatala. sokan azt mondták, hogy ez lehetetlen. Azt mondták, ehhez évek kellenek. Hogy nem lesz hozzá kétharmad. Hogy nem lesz hozzá politikai akarat. Hogy az érintettek majd megakadályozzák. Hogy egy ilyen intézményt Magyarországon egyszerűen nem lehet létrehozni. De mi megcsináltuk! Szeretném újra világossá tenni, hogy soha nem vállaltunk olyat (és más kormány sem vállal ilyet), hogy minden vezetői pozícióra meg fogjuk a közvéleménnyel szavaztatni a jelölteket. Ahogy egyetlen kormány vagy Parlament sem teszi ezt például a NAV elnökkel, kórházigazgatókkal, vagy épp a MÁV és a bíróságok vezetőivel sem. De ugyanúgy nem kéri ki az emberek közvetlen véleményét a köztársasági elnök sem, amikor jelöli nemsokára az új legfőbb ügyészt. És hogy miért nem? Azért mert nem a közvélemény és az állampolgárok felelőssége, hogy ki az adott pozícióra a legmegfelelőbb jelölt, hanem azé, aki kinevezi. Pontosan tudom, hogy az egész társadalom (beleértve minket is) elkezdte újra tanulni a demokráciát, hiszen hosszú évekig nem igazán volt benne részünk. Érzem azt is, hogy ebben a folyamatban lesznek döccenők, akár néha személyes csalódások is, de ettől függetlenül fenntartom, hogy a mi felelősségünk mindent elmagyarázni, akár a közvetett képviselet lényegét, amikor bizonyos döntések meghozataláért vagy személyek kinevezéséért a megválasztott vezető a felelős. Nem egy influenszer, nem egy volt politikus és nem is a közvélemény többsége. Ha mindig a közvélemény döntene kinevezésekről, jogszabályokról, költségvetésről, adókról, akkor az ország kormányozhatatlanná válna. Tudomásul kell venni mindenkinek (nekünk is), hogy nem mindig a legnépszerűbb döntés a jó döntés. A TISZA-kormány tagjai és a képviselőink négy évre vállaltak szolgálatot és esküdtek fel a hazájukra. Mindent ennek rendelnek alá és minden döntést ennek tudatában hoznak meg, akkor is ha az adott pillanatban ez nem tűnik népszerűnek. Lehet ezért minket kritizálni, lehet velünk egyet nem érteni, de a mi lelkiismeretünk tiszta. Nálunk jobban senki nem szeretné az elsíbolt állami vagyonok visszaszerzését és a felelősök megbüntetését. Minden ehhez szükséges döntést meghozunk. Minden szükséges jogszabályt módosítunk, hogy a vizsgálatok és a büntetőeljárások rövidüljenek. A jogállami keretekre viszont továbbra is ügyelnünk kell, mert csak így lehet hiteles a folyamat. Nem szeretnék külön kitérni a napokban terjesztett összeesküvés-elméletekre és hamis vádakra, hiszen semmi nem igaz belőlük. Pontosan tudható, hogy miért érdeke a Fidesznek és más bukott politikusoknak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal munkájának megnehezítése és a hitelességének rombolása. Mi viszont ezt nem fogjuk hagyni és a létező legerősebb Hivatal felállítása a célunk, szakmai, elkötelezett és megalkuvást soha nem tűrő vezetőkkel. Megköszönöm, ha ebben minél többen támogattok minket. Természetesen ha valaki a 110 napos kormányzásunk eredményei mellett egy neki nem tetsző személyi döntés miatt eltávolodik a TISZA-tól, ehhez is szíve joga van. Mi viszont semmilyen nyomásra nem fogunk engedni sem az eskünkből, sem a vállalásainkból. Részemről a kérdés a fentiek szerint lezárva. Folytatjuk a kormányzást és egy működő és emberséges Magyarország felépítését, ami a feladatunk. Amiért ránk szavaztatok. Szép vasárnapot! #TISZA #kormányzás #demokrácia

A TISZA-kormány tegnap rendkívül fontos döntést hozott. 2027. január elsejétől, a vállalásunknak megfelelően 120 ezer forintra emeljük az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Ezzel több százezer idős honfitársunknak jelentősen, sokaknak a duplájára nő a nyugdíjuk. Kérlek osszátok meg ezt a videót, hogy ez a hír eljusson minden magyarhoz! Természetesen nem csak a soha nem látott mértékű nyugdíjemelés, de a vényköteles gyógyszerek áfamentessé tétele és a tűzifa áfájának 27-ről 5 %-ra csökkentése is hozzásegiti a leginkább elfelejtett idős honfitársaink százezreit az emberhez méltó élethez. Tudjuk, hogy az idősek és a nyugdíjak kapcsán több más vállalásunk is volt. Azok teljesítésének előkészítését is megkezdtük, és amint a végleges döntések megszülettek, ezekről is tájékoztatást adunk. Lépésről lépésre olyan Magyarországot építünk, amely nem felejti el, kiknek a munkájából áll mindaz, amit ma hazának nevezünk. #nyugdíj #idősek #magyarország

Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője bejelentette, hogy az Európai Unió ősszel jelentős mértékben kibővíti az Oroszország ellen hozott szankciókat, amelyek célja Moszkva ukrajnai agressziójának visszaszorítása, és ezáltal a büntetőintézkedések alá eső orosz jogi és természetes személyek számát egyharmadával növelhetik. #Oroszország #szankciók #EurópaiUnió

A halál – az elfogadhatatlan végesség Talán nincs még egy olyan bizonyosság az emberi életben, amelyet ennyire nehezen tudunk elfogadni. A halál mindig is ott állt mellettünk: a barlangok sötétjében, a piramisok árnyékában, a középkori templomok falain, a csatatereken, a járványok idején és a modern kórházak steril folyosóin. Mégis minden korszak embere úgy érezte, hogy a halál valamiképpen idegen. Mintha nem hozzánk tartozna. Mintha valami rendellenesség volna az élet rendjében. A történelem során az emberek nem egyszerűen meghaltak – értelmet próbáltak adni a halálnak. Az őskori temetkezések azt mutatják, hogy már tízezer évekkel ezelőtt is hittek valamiféle folytatásban. A halott mellé fegyvert, ékszert, ételt, használati tárgyakat helyeztek. Nem azért, mert a földnek szüksége volt rájuk, hanem mert úgy gondolták: a halottnak még szüksége lehet rájuk. A sír nem a vég volt, hanem egy kapu. Az ókori egyiptomiak talán minden népnél komolyabban vették a halál utáni életet. A test megőrzése, a mumifikálás, a sírkamrák díszítése, a Halottak Könyvének szövegei mind arról szóltak, hogy a halál csak egy állomás. Az ember lelke tovább él, de ehhez szüksége van arra, hogy neve fennmaradjon, teste felismerhető maradjon, és átkelhessen az istenek ítéletén. Számukra a feledés volt az igazi halál. A görögök egyszerre féltek és filozofáltak a halálról. Homérosz hősei dicsőséget kerestek, mert tudták, hogy az élet rövid. Platón a lélek halhatatlanságáról elmélkedett, míg a sztoikusok azt tanították: a halál természetes, ezért nem szabad rettegni tőle. Könnyű ezt kimondani. Sokkal nehezebb akkor, amikor egy szeretett ember utolsó lélegzetét halljuk. A középkor embere sokkal közelebb élt a halálhoz, mint mi. A gyermekhalandóság magas volt, a járványok falvakat pusztítottak el, a háborúk mindennaposak voltak. A halál nem kivételes esemény volt, hanem állandó jelenlét. Ezért született meg a memento mori gondolata: emlékezz a halálra. A koponyák, homokórák, csontvázábrázolások nem a borzalmat akarták növelni, hanem emlékeztetni: az élet mulandó, ezért számít, hogyan élünk. A gyász is egészen más volt. Ma gyakran igyekszünk gyorsan túljutni rajta. A társadalom türelmetlen a gyásszal szemben. Néhány hét után azt várja, hogy térjünk vissza a munkába, a hétköznapokba, a mosolyhoz. Régen a gyásznak ideje volt. Hónapokig vagy évekig fekete ruhát viseltek, letakarták a tükröket, megállították az órákat a halál pillanatában. A házban virrasztottak a halott mellett. Nem elrejtették a halált, hanem együtt voltak vele. A 19. században a halál szinte családi esemény volt. A halottat otthon ravatalozták fel, a rokonok megérintették, elbúcsúztak tőle. Különös szokások is kialakultak: hajtincsből készített emlékékszerek, posztumusz fényképek, amelyek az utolsó közös emléket őrizték. Ezek ma talán hátborzongatónak tűnnek, de valójában ugyanarról szóltak, mint minden gyász: ne tűnj el teljesen. És talán ez az emberiség legnagyobb közös története. Nem a háborúk, nem a birodalmak, nem a királyok. Hanem az, hogy minden korszak embere megpróbálta valahogyan legyőzni a végességet. Emlékművekkel, sírokkal, legendákkal, vallásokkal, gyermekekkel, könyvekkel, dalokkal. Minden kultúra feltette ugyanazt a kérdést: valóban ennyi az ember? A halál azért olyan elfogadhatatlan, mert a szeretet nem ismeri a végességet. Amikor elveszítünk valakit, nemcsak egy embert veszítünk el, hanem a közös jövőt is, amelyet elképzeltünk vele. Ezért a gyász valójában nemcsak a múltról szól, hanem az elveszett jövőről is. A történelem azt tanítja, hogy a halált soha senki nem tudta megszelídíteni. De azt is, hogy az emlékezés különös hatalom. Amíg kimondjuk valakinek a nevét, amíg felidézünk egy történetet, egy mozdulatot, egy nevetést, addig valami mégis ellenáll a végességnek. Talán ezért építünk sírokat. Talán ezért gyújtunk gyertyát. És talán ezért mesélünk történeteket azokról, akik már nincsenek közöttünk. Fotó: Open AI

Két férfi, két nő – és egy kellemetlen kérdés önmagamhoz Van egy dolog, amiről sokáig nem nagyon beszéltem. Talán azért, mert nem voltam biztos benne, mit kezdjek vele. Férfiként, ha két férfit látok egymással intim kapcsolatban egy filmben, vagy akár a valóságban, bennem gyakran ellenérzés jelenik meg. Nem feltétlenül harag vagy gyűlölet. Inkább egy ösztönös belső távolságtartás. Valami azt mondja bennem: ezt nem akarom látni. És közben van ennek az érzésnek egy különös párja. Ha két nőt látok egymással, egészen más reakciót vált ki belőlem. Sokszor szépnek találom. Néha kifejezetten izgatónak. És itt kezdődik az igazán érdekes rész. Mert ha azt mondom magamnak, hogy az egyik természetes, a másik pedig visszataszító, akkor rögtön felmerül egy kellemetlen kérdés: Mi alapján döntöm el ezt? Ha két ember szeretete önmagában nem jelent veszélyt rám, akkor miért vált ki belőlem különböző érzéseket pusztán attól függően, hogy férfiakról vagy nőkről van szó? Talán az első válasz egyszerű: férfi vagyok. Egy női test számomra lehet vonzó. Egy női közelséghez, női szépséghez, női intimitáshoz saját vágyak és képzetek kapcsolódnak. Két nő látványa ezért nem feltétlenül úgy jelenik meg bennem, mint két ember kapcsolatának látványa. Hanem a saját vágyam is belép a képbe. Két férfi esetében viszont nincs ilyen kapcsolódási pont.Sőt, talán éppen ellenkezőleg. Egy másik férfi férfiassága valami egészen mást jelent számomra. Versengést, erőt, rivalizálást, azonosulást – és talán olyan ösztönös dolgokat is, amelyeket nem szívesen vallunk be magunknak. Lehet, hogy ezért zavar. Nem azért, mert két férfi szeretete önmagában veszélyt jelentene számomra. Hanem mert nem tudok vele mit kezdeni a saját férfiidentitásomon belül. És van itt még valami. A kultúra, amelyben felnőttünk, évtizedeken, évszázadokon keresztül egészen másképpen ábrázolta a férfi és a női homoszexualitást. A két férfi kapcsolatát gyakran nevetségessé, betegessé vagy férfiatlanná tette. A két nő kapcsolatát viszont sokszor erotizálta. Talán azt gondoljuk, hogy a saját érzéseink teljesen belülről jönnek. Pedig ki tudja, mennyi mindent tanultunk meg úgy, hogy észre sem vettük? Filmekből. Viccekből. Pornográfiából. Beszélgetésekből. A környezetünk reakcióiból. Abból, ahogyan gyerekként azt hallottuk, milyen egy „igazi férfi”. És lehet, hogy mire felnőttünk, már nem is tudjuk pontosan megmondani, melyik érzésünk a sajátunk, és melyiket kaptuk készen. De ettől még az érzés valódi. Nem kell letagadnom, hogy zavar valami ahhoz, hogy megpróbáljam megérteni. És talán éppen ez a lényeg. Mert van különbség aközött, hogy valamit érzek, és aközött, hogy mit kezdek azzal, amit érzek. Lehet, hogy két férfi látványa továbbra sem fog tetszeni. Lehet, hogy két nő látványa továbbra is szépnek és vonzónak fog tűnni számomra. De talán nem ugyanazt kell keresnem a két érzés mögött. Az egyikben ott van a saját szexuális vágyam. A másikban pedig talán valami egészen más: egy régi beidegződés, a férfiasságról alkotott képem, az azonosulás hiánya, vagy egyszerűen az a tény, hogy vannak dolgok, amelyek idegenek számomra. És talán nem is az a cél, hogy minden érzésünket megváltoztassuk. Hanem hogy legyen bátorságunk megkérdezni: Miért érzem ezt? Mert az ember önmagát talán nem akkor ismeri meg igazán, amikor olyan dolgokkal találkozik, amelyeket szeret. Hanem amikor olyasmivel találkozik, amitől ösztönösen elfordulna. Ott kezdődik az önismeret.És néha éppen ott találjuk meg saját magunk legmélyebben elrejtett részeit. #önismeret #gondolatok #férfiasság #szexualitás #melegség #leszbikusság #elfogadás #előítéletek #társadalom #kultúra #pszichológia #őszinteség #belsővilág #önvizsgálat #emberitermészet #gondolatebresztő

Mesterséges intelligencia segítségével amerikai kutatók olyan működőképes vírusokat hoztak létre, amelyek a természetben nem léteznek, és ezek a mesterségesen létrehozott bakteriofágok hatékonyabban pusztítják az E. coli baktériumokat, mint a természetes vírusok, ami új lehetőségeket nyithat meg a bakteriofág terápiák fejlesztésében, bár a kutatók figyelmeztetnek a technológia felelős alkalmazására és a potenciális veszélyekre. #MesterségesIntelligencia #Vírusgenomok #Bakteriofág

A Magyar Vitorlás Szövetség elkötelezett a Balaton ökológiai egyensúlyának védelme mellett, ezért csatlakozott a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet vízminőség-védelmi programjához, hangsúlyozva a környezettudatosság fontosságát a vitorlázás és a tó természetes értékeinek megőrzése érdekében. #Balaton #vitorlázás #környezetvédelem

Miért nem indult eljárás a magyar zászlót Dunába hajítók ellen? Írásbeli kérdést nyújtottam be az Országgyűlésben: Tisztelt Belügyminiszter Úr! Újabb kettős mérce, hogy míg a szivárványos zászlók Dunába dobásáért hárommilliós kártérítéssel és három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetik a háromgyermekes Vass Zoltánt (akit viszont mi Közbátorságért díjjal tüntettünk ki a családi büszkeség menetén), addig a magyar zászlót Dunába hajítók ellen nem indult eljárás, legalábbis a rendőrség nem számolt be róla ugyanúgy, pedig videófelvétel is van az elkövetésről. Miért nem lépett a rendőrség ebben az ügyben? Pláne azok után, hogy a Mi Hazánk Ifjai feljelentést is tett nemzeti jelkép megsértése miatt. Természetesen túlárazott a 40 szivárványos zászló darabonkénti 65 ezer forintos költsége, de Karácsony Gergelyék korrupciója a legkisebb bajunk... A főpolgármester hergelése célba ért a Mi Hazánk Ifjai által kihelyezett magyar zászlók eltüntetésével: egy része a Dunába került, másik részét Karácsony Gergely utasítására távolították el egy, a buszsávban megálló platós kocsi közreműködésével, helyükre szivárványos zászlót tűzve, amiről szintén készült videó. Számíthatunk-e legalább e kérdésem nyomán a kettős mérce kiküszöbölésére? Tisztelettel: Novák Előd #magyarzászló #kettősmérce #rendőrség

A közel kétszáz magyar civil és szakmai szervezet által javasolt új klímatörvény célja, hogy megerősítse Magyarország klímapolitikáját és felkészítse az országot a klímaváltozás kihívásaira, beleértve a fosszilis energiahordozók kivezetését, a természetes területek védelmét és a kibocsátáscsökkentési célok ambiciózus megvalósítását. #klímaváltozás #klímatörvény #fenntarthatóság

A ChatGPT legújabb, GPT-Live-1 modellje jelentős fejlesztéseket hozott a beszélgetési funkciókban, lehetővé téve a valós idejű fordítást, a természetes beszélgetési ritmus fenntartását, valamint a biztonsági funkciókkal való bölcs döntéshozatalt, amikor érzékeli a kiemelt kockázatú helyzeteket. #OpenAI #ChatGPT #mesterségesintelligencia

A cikk bemutatja a legrosszabb túlbetonozott területeket Magyarországon, melyeket a Klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért kampány keretében, egy fotópályázat során gyűjtöttek össze, hogy illusztrálják a természetkárosító építkezések súlyos következményeit, hiszen naponta 11-13 focipályányi terület tűnik el a természetes körforgásból. #Túlbetonozva #Környezetvédelem #Betonsivatag

A cikk az azbesztről és annak természetes előfordulásáról, valamint a velünk élő azbeszt problémájáról szól, kiemelve, hogy a kockázatok a feldolgozás és felhasználás során jelentkeznek, ezért fontos a kőzetek előzetes minőségvizsgálata a jövőbeni veszélyforrások elkerülése érdekében. #azbeszt #szerpentinit #környezeti_kockázat

Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke, a szadai Év talaja pikniken arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás és a természetpusztítás ellenére a talajok védelme elengedhetetlen az egészséges élelmiszertermeléshez és a városi ökológiai rendszerek stabilitásához, mivel a túlzott betonozás és ipari fejlesztések ellehetetlenítik a természetes környezetet és a talajok ökológiai funkcióit. #talajvédelem #klímaváltozás #várositalajok