Ukrainian President Volodymyr Zelensky rejected Mykhailo Fedorov's proposal for a presidential election planned during the war, emphasizing that such a move would not only lead to the division of the country but would also jeopardize Ukraine's independence and sovereignty. (translated)
Mihajlo Fedorov, Ukraine's Deputy Defense Minister, calls for urgent changes in Ukraine to end the war, as he believes that the country's development is limited by corruption and the lack of political independence in government institutions, and key decisions are expected in the coming months. (translated)

Investors linked to Viktor Orbán and Aleksandar Vučić are taking over the most important independent media players in Serbia, thus troublingly reducing the remnants of a free press in Serbia. (translated)

A történelem árnyékos hatalma: kéjnők, kurtizánok és királyi szeretők Ha a történelem nagy alakjaira gondolunk, királyok, császárok, hadvezérek és politikusok jutnak eszünkbe. A történelemkönyvek ritkán beszélnek azokról a nőkről, akik nem trónon ültek, nem vezettek hadsereget, mégis képesek voltak befolyásolni döntéseket, háborúkat, szövetségeket vagy akár birodalmak sorsát. A prostituáltak, kéjnők, kurtizánok és királyi szeretők világa a történelem egyik legkevésbé ismert, ugyanakkor legérdekesebb fejezete. A kérdés az, hogy valóban volt-e befolyásuk a történelemre. A válasz: igen – de nem úgy, ahogyan a legendák gyakran állítják. Az ókori világban a híres hetérák – a magas műveltségű görög kurtizánok – nem egyszerű örömlányok voltak. Sokan közülük tanult nők voltak, akik filozófusokkal, politikusokkal és hadvezérekkel kerültek kapcsolatba. Közülük a legismertebb Aspasia, aki Periklész társa volt Athén fénykorában. A források szerint rendkívüli műveltséggel rendelkezett, és egyes ókori szerzők úgy vélték, hogy politikai kérdésekben is hatott Periklészre. Hogy ez mennyire igaz, arról vitatkoznak a történészek, de az biztos, hogy jelenléte kivételes volt egy olyan korban, amikor a nők többsége alig vehetett részt a közéletben. A római történelem szintén bővelkedik ilyen történetekben. A császári udvarban a szeretők gyakran információkat szereztek, kapcsolatokat építettek, és részt vettek a hatalmi intrikákban. Nem egyszer előfordult, hogy egy uralkodó személyes kötődése politikai következményekkel járt. A legismertebb példa talán Kleopátra. Bár ő királynő volt, ellenfelei gyakran igyekeztek pusztán csábító nőként bemutatni. Julius Caesarhoz és Marcus Antoniushoz fűződő kapcsolata azonban nem egyszerű szerelmi történet volt, hanem tudatos diplomáciai stratégia. Egyiptom függetlensége, Róma belpolitikai küzdelmei és a Földközi-tenger hatalmi egyensúlya is összefonódott ezekkel a kapcsolatokkal. A középkorban és különösen a reneszánsz idején a kurtizánok szerepe tovább erősödött. Velencében például a híres kurtizánok gyakran költőkkel, diplomatákkal és nemesekkel álltak kapcsolatban. Némelyikük jelentős vagyont halmozott fel, művészeteket támogatott, és olyan társadalmi hálózatot épített ki, amelyhez sok férfi politikus is hozzáférést keresett. A francia királyi udvarban a király szeretője olykor szinte hivatalos intézménnyé vált. Madame de Pompadour XV. Lajos szeretőjeként nemcsak a király bizalmasa volt, hanem befolyásolta a művészeteket, az építészetet, az udvari kinevezéseket és részben a külpolitikát is. Támogatta a felvilágosodás egyes alakjait, köztük Voltaire-t, és jelentős kulturális örökséget hagyott maga után. Bár katonai döntéseket nem ő irányított, az udvari hatalom működésére kétségtelenül hatással volt. Hasonló szerepet töltött be Madame du Barry is, akinek befolyása a francia forradalom előtti években sok vitát váltott ki. A király személyes kapcsolatai gyakran politikai feszültségeket is gerjesztettek. Oroszország történetében II. Katalin környezetében több kegyenc is jelentős szerepet játszott, de fordítva is igaz volt: a cárnők és uralkodónők személyes kapcsolatai gyakran politikai eszközként működtek. A hálószoba és a trónterem közötti távolság sokszor kisebb volt, mint hinnénk. A modern korban a befolyás más formát öltött. A 19–20. században híres kurtizánok és luxus prostituáltak bankárokkal, iparmágnásokkal, politikusokkal és diplomatákkal kerültek kapcsolatba. Egyesek információkat adtak tovább, mások kapcsolatokat közvetítettek. Kémkedési ügyekben is találunk olyan nőket, akik intim kapcsolataikat hírszerzési célokra használták fel. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy minden történelmi fordulat mögött egy szerető vagy prostituált állt volna. A romantikus történetek gyakran eltúlozzák az egyéni befolyást. Egy háborút ritkán egyetlen nő indított el, és egy birodalom bukását sem lehet egyetlen szerelmi viszonyra visszavezetni. A történelmet gazdasági érdekek, társadalmi feszültségek, vallási konfliktusok és hatalmi struktúrák alakították. Ami igazán érdekes, az az, hogy ezek a nők gyakran olyan világban szereztek befolyást, ahol hivatalosan semmilyen politikai joguk nem volt. A testük, a műveltségük, a társasági intelligenciájuk és kapcsolataik jelentették a tőkéjüket. Némelyikük áldozat volt, mások ügyes túlélők, megint mások tudatos hatalomépítők. Talán ezért félrevezető a kérdés úgy, hogy „alakították-e a történelmet a kurvák?”. Pontosabb úgy fogalmazni: a történelem számos olyan nő alakját őrzi, akiket a társadalom kéjnőnek, kurtizánnak vagy szeretőnek nevezett, miközben valójában a hatalom informális szereplői voltak. Nem koronát viseltek, hanem befolyást. És néha ez a befolyás többet ért egy koronánál is. Kép: Open AI
Throughout its history, Sudan has faced one of Africa's largest humanitarian crises due to wars fought for independence, the genocide in Darfur, and political coups, where more than half of the population is struggling with famine, and millions have been forced to leave their homes. (translated)

A TISZA-frakció az imént titkos szavazással meghozta az eddigi egyik legfontosabb döntését: Dr. Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének. Dr. Baka András több évtizedes hazai és nemzetközi jogászi, bírói tapasztalattal rendelkezik. 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt. 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként szolgált, majd 2009-ben az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta. Miután 2011-ben az Országgyűlés fideszes többsége jogellenesen, idő előtt eltávolította hivatalából, kúriai bíróként folytatta munkáját. Dr. Baka András egész eddigi életútja során kiemelten fontosnak tartotta a hatalmi ágak elválasztásának elvét, mindig következetesen kiállt a jogállam és a bírói függetlenség mellett. Életútja példát mutat a demokratikus jogállam és az alkotmányos elvek melletti elkötelezettségről. Meggyőződésünk, hogy Dr. Baka András tapasztalata és egész életútja során mutatott szakmai függetlensége különös értéket jelent abban az időszakban, melynek során Magyarország új alkotmányos berendezkedésének alapjait készülünk közösen megteremteni. Az előttünk álló alkotmányozási időszakban olyan köztársasági elnökre van szükség, akinek szakmai tekintélye, függetlensége és közjogi, alkotmányos tapasztalata biztos alapot jelent ahhoz, hogy hazánkat sikerrel visszavezessük a jogállami és alkotmányos útra. Dr. Baka András méltó arra, hogy megtestesítse az egész magyar nemzet egységét és hogy betöltse a köztársasági elnöki pozíciót. Az elmúlt hetekben sok ezer honfitársunk több tucat kiváló jelöltet ajánlott a TISZA közösségének figyelmébe, köztük számos kiváló szaktekintélyt, országos elismertségnek örvendő közéleti személyiséget. A TISZA vezetése tíz olyan jelölttel tárgyalt, akiknek személye garancia lehet a magyar nemzet egységének megteremtésére. Közülük a mai napon három jelöltet ajánlott a TISZA frakciójának a figyelmébe. A frakció titkos szavazással úgy döntött, hogy Dr. Baka Andrást jelöli Magyarország köztársasági elnökének. Az Országgyűlés augusztus 11-én szavaz az államfő személyéről. A frakció egyetértett abban, hogy Dr. Baka András személye a legerősebb garancia arra, hogy a köztársasági elnöki intézmény visszanyerje valódi méltóságát és képességét arra, hogy egyesítse a nemzetet, és ellensúlya legyen a mindenkori többségnek. Büszkék vagyunk arra, hogy a rendszerváltás óta először zajlott úgy az államfő kiválasztása, hogy nem pártalkuk alapján vagy pártjelöltek között döntünk, hanem egy valóban független, pártatlan, szakmájával és életútjával már bizonyított tekintélyt ajánlunk a nemzet élére. #BakaAndrás #köztársaságielnök #jogállam
Nagy Gábor Bálint, a magyar legfőbb ügyész, augusztus 25-én távozik hivatalából, miután hosszú hónapok konfliktusai és politikai nyomás hatására lemondást nyújtott be, hangsúlyozva, hogy meg kell őriznie az ügyészség függetlenségét. #NagyGáborBálint #lemondás #ügyészség

Az Állami Számvevőszék közleményében hangsúlyozta, hogy független auditáló szervként ellenőrzi a kormányt, nem pedig alárendelt intézmény, és elutasította a kormány által kezdeményezett felügyeleti jogkörök felülvizsgálatát, ami sérti az alkotmányos függetlenségüket. #ÁSZ #kormány #ellenőrzés

Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész benyújtotta lemondását, mivel úgy véli, hogy az ügyészség függetlensége nem szenvedhet kárt a politikai harcok miatt, és nem kívánja, hogy személye politikai konfliktusok eszközévé váljon. #legfőbbügyész #NagyGáborBálint #lemondás

Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész lemondását azzal indokolta, hogy az ügyészség függetlenségének megőrzése érdekében nem lehet politikai küzdelmek eszköze, mivel a közelmúltban sorozatos támadások érték őt és az általa vezetett intézményt. #legfőbbügyész #lemondás #ügyészség

Nagy Gábor Bálint, a legfőbb ügyész, lemondását nyújtotta be, hangsúlyozva, hogy döntését az ügyészség függetlenségének megőrzése érdekében hozta, mivel úgy érzi, hogy politikai nyomás alatt áll, ami veszélyezteti a hatóság tekintélyét és függetlenségét. #ügyészség #lemondás #politika

Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszünteti államfői megbízatását, ezzel politikai győzelmet biztosítva Magyar Péter kormányának, ugyanakkor alkotmányos precedenst teremtve, amely hosszú távon befolyásolhatja a közjogi tisztségviselők függetlenségét. #Alaptörvény #SulyokTamás #Fidesz

Fábián Tamás, a Telex újságírója és a Bravúros mutatványok, amiket senki se látott című regény szerzője, a független újságírás helyzetéről, a politikai interjúkról és az elmúlt 16 év tapasztalatairól beszélt Veiszer Alindának, kiemelve, hogy a sajtó jövője talán nem lesz olyan nehéz, és lehetőség nyílik szabadon dolgozni anélkül, hogy az életükért küzdenének. #újságírás #függetlenség #politikatudatosság

Az Európai Bizottság legfrissebb jogállamisági jelentése szerint Magyarországon javult a jogállamiság helyzete, de a korrupciós ügyek kezelése és a bíróságok függetlensége továbbra is aggasztó problémák maradnak. #jogállamiság #korruptság #EurópaiBizottság
A Budapesti Ügyvédi Kamara határozottan elítélte a fideszes képviselők ügyvédek megbélyegzését és alaptalan gyanúsítását, hangsúlyozva, hogy a politikai véleménynyilvánításnak jogi korlátai vannak, és hogy az ügyvéd hivatásának függetlensége a jogállam egyik alapvető garanciája. #ügyvédiKamara #Fidesz #jogállam
A cikk szerint Donald Trump beavatkozása a FIFA és Gianni Infantino révén Folarin Balogun piros lapjának visszavonásához vezetett a 2026-os világbajnokság során, ami felveti a FIFA függetlenségének kérdését és számos korábbi vád megalapozottságát. #foci #FIFA #Trump

Az MTVA-nál új ideiglenes vezetés vette át a hatalmat, ami következtében felfüggesztették a hírszolgáltatást, és a közmédia csatornáin, mint az M1 és a Kossuth rádió, kizárólag filmek és komolyzene hallható, míg a hírszolgáltatás átmenetileg szünetel, a függetlenség és hitelesség érdekében. #közmédia #hírszolgáltatás #MTVA

Kedden leállt az M1 adása és a Hirado.hu, miután a közmédia új vezetése bejelentette, hogy átalakul a függetlenség és hitelesség érdekében, és a hírszolgáltatás átmenetileg szünetel. #M1 #közmédiában #propaganda

Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy ma véget ért a propaganda sugárzása a közmédia felületein, miután leállt az M1 és a Kossuth rádió adása, amelyet a jövőben független és hiteles hírszolgáltatás céljával átformálnak. #propaganda #közmédia #függetlenség

Montenegró az EU-csatlakozás felé tett egyik fontos lépésével bírói függetlenséget és jogállamisági kereteket erősítő alkotmánymódosítást készül megszavazni, azonban a magyar példára tekintettel az Európai Bizottság új biztonsági garanciákat kíván bevezetni, ami a tagjelölt országok csatlakozását bonyolíthatja. #Montenegró #EurópaiUnió #jogállamiság
