Search

☝️Magyar Péter láthatja a legjobban talán belső mérésekből vagy reakciókból, hogy most már nagy a baj! A józanabb gondolkodásúak, akik nem nyálcsorgatva hiszik el minden benyögését már látják, hogy hazugsággal nyerte meg a választást. Nemhogy Kánaán nem lesz, de még az á betűkön lévő vesszőket is bukjuk. A tények: 🔻a KSH szerint 9,1%-kal csökkent a hazai beruházások volumene 🔻az építőipari termelés 12,2%-kal csökkent, ezen belül az új építőipari szerződéseké 24 százalékkal 🔻10 éves rekordon van a munkanélküliség, több mint 20.000 fővel nőtt a munkanélküliek száma 🔻eltörölték a védett üzemanyagárat, így benzinből 40-50 forinttal, dízelből 80-90 forinttal drágábban tankolunk 🔻mivel a mezőgazdasági munkagépek, a kamionok dízelüzeműek, a drágulás megjelenik majd az élemiszerárakban 🔻az újépítésű házak áfáját 5 százalékról 27 százalékra emelik 🔻eltörölték a kisvállalkozók kedvezményes 3 százalékos hitelét 🔻kivezetik az árrés stopokat a boltokból, drágulnak az alapélelmiszerek 🔻dolgoznak a rezsicsökkentés "átalakításán" vagyis megszüntetésén. 🔻Magyar Péter Szolnokon már kénytelen volt bejelenteni a KATA adójának nagymértékű emelését. Az NKA-ügye csak elterelés mert cirkusz kell a népnek. Kénytelen újra és újra beetetni a híveit, hogy ne a lényegre koncentráljanak de elkerülhetetlen lesz a bukás, mert megérzik a péztárcájukon. Akkor pedig már kevés lesz a tánc, a Vespa, a palacsintasütés mert abból senki sem tudja kifizetni a számláit vagy eltartani a gyermekeit. Tik-tak. Az idő megy és egyre gyorsul! (Jobbulást) #Magyarország #gazdaság #politika

❗ Akkor megint ideje kinyitnom a pofámat. NAGYON nem tetszik a magyar kormány jelenlegi Ukrajna-politikája, és még kevésbé az, ahogyan erről kommunikál. És ezt Tisza-szavazóként mondom. Nem tud ez a kormány annyira jó gazdaságpolitikát, korrupcióellenes politikát vagy bármi mást csinálni, hogy cserébe szó nélkül elnézzem azt, amit most Ukrajnával művel. Mert jelenleg kurvára úgy néz ki, hogy bizonyos kérdésekben közel sem szakítottunk eléggé azzal a politikával, amelyből áprilisra elegem lett. A júniusi magyar–ukrán kisebbségjogi megállapodás után Magyarország ugyan engedte az első, majd a hatodik uniós csatlakozási klaszter megnyitását, szeptemberben viszont egyedüli tagállamként blokkolta a 2–5. klasztert. A kormány ezt azzal indokolja, hogy Ukrajna még nem hajtotta végre a kárpátaljai magyarok jogairól vállalt intézkedéseket. Csakhogy a vállalások jelentős részének határideje csak 2026 végén, illetve 2027-ben jár le. Hozzáteszem: vannak teljesen valós magyar kifogások is az előkészítés alatt álló ukrán jogszabály szövegével kapcsolatban. Éppen ezért kellene erről kurvára világosan, pontról pontra kommunikálni. Mi nem teljesült? Mi elfogadhatatlan? Mit várunk Kijevtől? Mi teljesülése esetén oldjuk fel a blokkolást? Mert a ködösítés nem külpolitika. Magyarország meghívást kapott a Kárpáti Nyolcak regionális együttműködésébe, de nem csatlakozott, és a közös nyilatkozatot sem írta alá. A magyar ügyvivő ott ült a kijevi találkozón, Magyar Péter pedig közölte, hogy „jó okkal” maradtunk ki. Remek. Akkor talán ideje lenne azt is elmondani, mi a fasz az a jó ok. Mert ezt a Külügyminisztérium még a sajtónak sem volt hajlandó világosan megmondani. Ehelyett sikerült nyilvános üzengetésbe keveredni az ukrán külügyminiszterrel. Egy olyan regionális együttműködés kapcsán, amelynek témái között biztonság, energia, logisztika, beruházások és határokon átnyúló gazdasági együttműködés szerepelnek. A Mol és az ukrán Naftohaz közben memorandumot kötött magyarországi, az ukrán határhoz közeli kőolajtermék-tárolási kapacitások létrehozásáról, mire Magyar Péter gyakorlatilag azonnal kijelentette, hogy „amíg Tisza-kormány van”, ilyen tározó nem épül Magyarországon. A kormány szerint a Mol ehhez nem kérte a hozzájárulását. Rendben. De akkor szeretném tudni, hogy pontosan mit is utasítunk el ilyen kategorikusan. Mi volt a projekt? Mekkora kapacitásról beszélünk? Ki finanszírozta volna? Ki üzemeltette volna? Milyen magyar gazdasági, energetikai vagy biztonsági előnyei és kockázatai lettek volna? Miért kell egy üzleti memorandumot politikailag agyonlőni még azelőtt, hogy a magyar társadalom egyáltalán megtudhatná, miről szól? Júliusban Magyar Péter és Zelenszkij még arról beszéltek, hogy hamarosan hosszabban találkoznak Budapesten vagy Kijevben, majd közösen Kárpátaljára is ellátogatnak. Szeptember 22-ig ebből a kétoldalú csúcstalálkozóból nem lett semmi. Közben sikerült megint eljutni oda, hogy az ukrán külügyminiszter „szükségtelenül konfrontatívnak” nevezi Budapest kommunikációját, a magyar miniszterelnök pedig közösségi médiában üzenget neki. A Tisza azt ígérte, hogy Magyarország visszatér a kiszámítható, szövetségesi, európai külpolitikához. Ahhoz a külpolitikához, ahol a magyar érdekérvényesítés nem egyenlő az elszigetelődéssel, az állandó vétófenyegetéssel és azzal, hogy minden második konfliktusból kommunikációs háborút csinálunk. Orbán Anita maga mondta májusban, hogy „a vétó nem lesz többet kampányeszköz”, és hogy véget kell vetni annak, hogy Magyarország a saját szövetségeseivel harcol. Ehhez képest most blokkolunk, kimaradunk, kategorikusan elutasítunk, majd amikor valaki megkérdezi, hogy mégis miért, azt a választ kapja, hogy „jó okkal”. Nekem ez kurvára kevés. És első lépésként valami egészen egyszerűt akarok látni. A magyar kormány képviseletét ezen a fotón. Ott, a szövetségeseink között. Ebben számomra nincs alku. És szerintem nagyon sok magyar számára sincs. #Magyarország #Ukrajna #Külpolitika

Szombat, tehát meló. Kapitány István miniszter úrral áttekintettük a magyar gazdaság és energiaszektor előtt álló kihívásokat. A stabil és működő állam alapja, a beinduló gazdaság, az uniós források hatékony felhasználása, a külföldi és hazai beruházások egyensúlya és a versenyképes magyar KKV-szektor. A kormány azon dolgozik, hogy az elszabaduló világpiaci környezetben mielőbb hathatós és célzott segítséget tudjon nyújtani az autósoknak. Olyan megoldásra van szükség, amely a védett árral ellentétben nem okoz készlethiányt és nem kerül havonta több tízmilliárd forintba a költségvetésnek és ezzel a magyar adófizetőknek. Miniszter úrral végigvettük az új magyar bel- és külgazdaság irányait, és kitérünk a stabil energiaszektor megteremtéséhez szükséges feladatokra is. #magyarország #gazdaság #energia

Nem mindig a legnépszerűbb döntés a legjobb döntés. Hosszú bejegyzés, előre is elnézést érte. Először is, hadd kezdjem azzal, hogy büszke vagyok a TISZA kormányzásának első 110 napjára. Arra, hogy sikerült a minden szempontból a csőd szélére vezetett hazánkat visszarántani a szakadék széléről. Örülök annak, hogy már több mint 100 pontot sikerült teljesítenünk a TISZA vállalásaiból. Nagy dolog, hogy sikerült hazahoznunk az elveszettnek hitt 6000 milliárd forint uniós forrást, valamint, hogy ezermilliárd forinttal javítottuk a költségvetés helyzetét. Jó hír a százezer forintos iskolakezdési támogatás, a tűzifa és a vényköteles gyógyszerek áfájának csökkentése, a szociális tűzifa keretének megduplázása valamint 2027-től az öregségi nyugdíj minimumának 120 ezer forintra emelése. Eddig majd 3000 milliárd forint közvagyont szereztünk vissza az embereknek és százmilliárdokat fogtunk meg a túlárazott beruházásokon. Ahogy vállaltuk, új köztársasági elnökünk van és hamarosan megválasztásra kerül az új legfőbb ügyész és az Alkotmánybíróság új elnöke. Megszűnt az uszító gyűlöletpropaganda és felszabadítottuk a közmédiát. Óriási vasútfejlesztési és bérlakásépítési programot indítottunk. Soha nem látott összefogással három hőhullámot és két energiaválságot kezeltünk sikerrel. Két hét alatt levezényeltünk egy három évtizede nem látott építkezést a Dunán. Rengeteg intézmény és hivatal teljes vezetését lecseréltük és az új vezetőket jórészt nyílt pályázaton választottuk ki. A sor hosszan lenne folytatható. De ami most a legtöbbeket érdekel, teljesítve az egyik legfőbb vállalásunkat, rekord idő alatt létrehoztuk Európa talán legerősebb korrupcióellenes intézményét, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. Emellett hazánk csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Pontosan azért, mert tudjuk, hogy a magyarok többsége nem egy egyszerű kormányváltásra, hanem rendszerváltásra és igazságtételre szavazott. Száztíz nappal a kormányváltás után Magyarországnak van Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatala. sokan azt mondták, hogy ez lehetetlen. Azt mondták, ehhez évek kellenek. Hogy nem lesz hozzá kétharmad. Hogy nem lesz hozzá politikai akarat. Hogy az érintettek majd megakadályozzák. Hogy egy ilyen intézményt Magyarországon egyszerűen nem lehet létrehozni. De mi megcsináltuk! Szeretném újra világossá tenni, hogy soha nem vállaltunk olyat (és más kormány sem vállal ilyet), hogy minden vezetői pozícióra meg fogjuk a közvéleménnyel szavaztatni a jelölteket. Ahogy egyetlen kormány vagy Parlament sem teszi ezt például a NAV elnökkel, kórházigazgatókkal, vagy épp a MÁV és a bíróságok vezetőivel sem. De ugyanúgy nem kéri ki az emberek közvetlen véleményét a köztársasági elnök sem, amikor jelöli nemsokára az új legfőbb ügyészt. És hogy miért nem? Azért mert nem a közvélemény és az állampolgárok felelőssége, hogy ki az adott pozícióra a legmegfelelőbb jelölt, hanem azé, aki kinevezi. Pontosan tudom, hogy az egész társadalom (beleértve minket is) elkezdte újra tanulni a demokráciát, hiszen hosszú évekig nem igazán volt benne részünk. Érzem azt is, hogy ebben a folyamatban lesznek döccenők, akár néha személyes csalódások is, de ettől függetlenül fenntartom, hogy a mi felelősségünk mindent elmagyarázni, akár a közvetett képviselet lényegét, amikor bizonyos döntések meghozataláért vagy személyek kinevezéséért a megválasztott vezető a felelős. Nem egy influenszer, nem egy volt politikus és nem is a közvélemény többsége. Ha mindig a közvélemény döntene kinevezésekről, jogszabályokról, költségvetésről, adókról, akkor az ország kormányozhatatlanná válna. Tudomásul kell venni mindenkinek (nekünk is), hogy nem mindig a legnépszerűbb döntés a jó döntés. A TISZA-kormány tagjai és a képviselőink négy évre vállaltak szolgálatot és esküdtek fel a hazájukra. Mindent ennek rendelnek alá és minden döntést ennek tudatában hoznak meg, akkor is ha az adott pillanatban ez nem tűnik népszerűnek. Lehet ezért minket kritizálni, lehet velünk egyet nem érteni, de a mi lelkiismeretünk tiszta. Nálunk jobban senki nem szeretné az elsíbolt állami vagyonok visszaszerzését és a felelősök megbüntetését. Minden ehhez szükséges döntést meghozunk. Minden szükséges jogszabályt módosítunk, hogy a vizsgálatok és a büntetőeljárások rövidüljenek. A jogállami keretekre viszont továbbra is ügyelnünk kell, mert csak így lehet hiteles a folyamat. Nem szeretnék külön kitérni a napokban terjesztett összeesküvés-elméletekre és hamis vádakra, hiszen semmi nem igaz belőlük. Pontosan tudható, hogy miért érdeke a Fidesznek és más bukott politikusoknak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal munkájának megnehezítése és a hitelességének rombolása. Mi viszont ezt nem fogjuk hagyni és a létező legerősebb Hivatal felállítása a célunk, szakmai, elkötelezett és megalkuvást soha nem tűrő vezetőkkel. Megköszönöm, ha ebben minél többen támogattok minket. Természetesen ha valaki a 110 napos kormányzásunk eredményei mellett egy neki nem tetsző személyi döntés miatt eltávolodik a TISZA-tól, ehhez is szíve joga van. Mi viszont semmilyen nyomásra nem fogunk engedni sem az eskünkből, sem a vállalásainkból. Részemről a kérdés a fentiek szerint lezárva. Folytatjuk a kormányzást és egy működő és emberséges Magyarország felépítését, ami a feladatunk. Amiért ránk szavaztatok. Szép vasárnapot! #TISZA #kormányzás #demokrácia

Véget ért a kétnapos kormányülés első fele. Többek között a mostani energiaválságra is reflektálva átfogó energiafejlesztési tervet fogadtunk el: energia tárolókapacitások fejlesztéséről, hálózatfejlesztésről, szélenergia és geotermikus energia beruházásokról. Mindezt hazai és uniós forrásokból és magántőke bevonásával. A fejlesztéseket úgy valósítjuk meg, hogy azokból a magyar állam és településeink anyagilag is profitáljanak. Most pedig kezdődik a Védelmi Munkacsoport ülése. Rövidesen jelentkezem a részletekkel. #Energiafejlesztés #Kormányülés #Fenntarthatóság

Fontos döntéseket hozott ma a kormány. A mostani energiaválság tanulságaira is válaszolva átfogó energiafejlesztési tervet fogadtunk el. Bővítjük az energiatároló kapacitásokat, korszerűsítjük a villamosenergia-hálózatot, valamint szélenergetikai és geotermikus beruházásokat indítunk el. A fejlesztéseket hazai és uniós forrásokból, magántőke bevonásával valósítjuk meg. Olyan konstrukciókat alakítunk ki, amelyek révén a beruházások hasznából a magyar állam és az érintett települések is részesednek. Jelenleg óvatosan optimisták vagyunk: az elmúlt napokban sikerült megőriznünk Magyarország energiaegyensúlyát, egyelőre elkerülnünk Paks teljes leállítását, és a hőségben olyan nemzeti összefogás jött létre, amelyet Európa- és világszerte irigyelnek és csodálva figyelnek. A következő órák és napok ugyanakkor még kritikusak lesznek. De amikor a veszély elvonul, azt a kérdést is meg kell tudnunk válaszolni, hogyan készülünk fel arra, ha hasonló helyzet alakulna ki. A Védelmi Munkacsoporton arra adtam utasítást, hogy minden szakterület készítse el a közép- és hosszútávú alkalmazkodási stratégiáját. #energia #fejlesztés #Fenntarthatóság

A cikk Bóka János és más fideszes politikai személyiségek kritikáját fogalmazza meg a kormány klímaváltozással és energiaválsággal kapcsolatos felkészületlensége miatt, hangsúlyozva, hogy a 16 éves Orbán-kormány alatt a fenntarthatóságra irányuló beruházások nem kaptak megfelelő figyelmet, miközben a kormányzat kommunikációs gépezete más prioritásokat hirdetett. #energiaválság #környezetvédelem #klímaváltozás

Az orosz állami hírügynökség gúnyosan kérdezte Magyar Pétert, a magyar miniszterelnököt, hogy még mindig túl drága-e a Paks II. beruházás, miután a Duna alacsony vízállása és a rendkívüli hőség miatt több paksi atomerőművi reaktort le kellett állítani, rávilágítva az energiaellátás kockázataira. #energiaellátás #Paks #energiaválság

A TISZA-kormány eláll az Orbán-kormány 300 milliárdos zuglói irodabizniszétől. Visszaköveteljük a magyar emberek pénzét, és olyan energia, közlekedési vagy egészségügyi beruházásokra fordítjuk, ami valóban a magyar emberek biztonságát és érdekét szolgálja. #TisztaPénz #Magyarország #Befektetés

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentette, hogy az Országgyűlés elfogadta az Országos Közlekedésszervező létrehozására vonatkozó törvényt, amely lehetővé teszi 700 milliárd forint értékű közbeszerzések kiírását és a közlekedési rendszer új működési modelljének megvalósítását. #Közlekedés #VitézyDávid #BKK

Az Orbán-kormány a BYD szegedi beruházásához tízezer vendégmunkás behozatalát és több mint hetvenmilliárd forint infrastrukturális támogatást ígért, míg a cég közvetlen anyagi támogatása üzleti titok, de a Debrecenben létesülő CATL gyárhoz hasonló nagyságrendű lehet. #BYD #OrbánKormány #Gazdaság

A Fertő tó fokozatos eltűnése aggasztó, de Puha Magdolna, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium világörökségi szakterületének vezetője szerint ez akár jót is jelenthet, hiszen Magyarország világörökségi helyszíneinek megőrzési állapotát folyamatosan értékelik, és szoros figyelemmel kísérik a budapesti, fertői és tokaji helyszínek állapotát az UNESCO keretein belül. #világörökség #Budapest #Dél-Korea

A cikk a mesterséges intelligenciába (MI) irányuló beruházások jelenlegi helyzetét elemzi, kiemelve, hogy a tokenek előállítási költségének emelkedése és a felhasználói hajlandóság csökkenése között növekvő eltérés tapasztalható, amely várhatóan a következő években jelentős hatással lesz az MI-értéklánc szereplőire, különös figyelmet szentelve a memória- és chipgyártók profitabilitásának növekedésére. #mesterségesintelligencia #tokenek #chipgyártás

A Tisza-kormány leállította a NER-hez kapcsolódó Fiatalokért Központ tóparti beruházását, amely négyszáz lakás építését is magában foglalta, miközben a Velencei-tó vízszintje történelmi mélypontra süllyedt, és a kormány tervez minél hatékonyabb intézkedéseket a környezetvédelem érdekében. #VelenceiTó #környezetvédelem #NER

Az Intel jelentős növekedést mutatott a második negyedévben, 16,1 milliárd dolláros bevételével 25%-os éves növekedést elérve, amit főként az adatközpontok és AI iránti kereslet növekedésének tulajdonítanak, noha a hagyományos PC-üzletágban kihívásokkal néznek szembe, és a vállalat jövőbeli beruházásai is kérdéseket vetnek fel a befektetők körében. #Intel #chipgyártás #AI

A Duna Group reagált a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Zambiát összekötő afrikai útberuházásával kapcsolatos kormányzati és sajtóhírekre, hangsúlyozva, hogy a projekt pénzügyi kockázatát a Duna Aszfalt Zrt. viseli, így esetleges kudarc esetén nem az adófizetőknek kell helytállniuk, miközben az Eximbank által nyújtott finanszírozás piaci alapon, jelentős kockázati felárral valósult meg. #Gazdaság #Beruházás #Eximbank

A Suzuki elnök-vezérigazgatója, Tosihiro Suzuki, Magyarországon tárgyalt a kormány képviselőivel egy 76 milliárd forintos beruházásról, amely az elektromos járművek és akkumulátorcsomagok gyártását célozza, miközben a kormány a magyar beszállítók és mérnökök bevonására is törekszik. #Suzuki #beruházás #elektromosjárművek