Search

Ich erkläre es für Mitlesende. ▶️ Seit den 1920ern Massaker und Pogrome an Juden durch palästinensische Araber. ▶️ Ab etwa Mitte der 1940er beginnen die Juden sich zu wehren und bildeten Gruppen wie die Hagana oder Irgun. ▶️ 1947: Teilungsplan der UN. Es kommt zum de facto Bürgerkrieg zwischen Juden, Arabern und der britischen Verwaltung. Die Araber akzeptieren keinen jüdischen Staat in ihrer muslimischen Sphäre. ▶️ 1948: Der Staat Israel gründeten sich. In der Nacht seiner Gründung wird er von allen umliegenden arabischen Staaten angegriffen. Er soll sofort zerstört werden. (Palästinakrieg) Jordanien besetzt das sog. Westjordanland und annektiert es später. Es wird offizieller Teil Jordaniens. Der Gazastreifen wird von Ägypten annektiert. ▶️ Das war bis 1967 unbestritten Status Quo. Bis bis die arabischen Staaten erneut Israel angreifen wollten. (Sechstagekrieg) Israel nimmt Syrien die Golanhöhen, Ägypten den Gazastreifen und Jordanien das Westjordanland ab und besetzt es zur eigenen Sicherheit. Im Posting, um das es hier geht, wird behauptet, Israel unterdrücke die Palästinenser seit 80 Jahren. Also seit 1946. Das lässt nur zwei Interpretationen zu. ▶️ Der Urheber ist sich nicht bewusst, dass Israel die Gebiete erst 1967 zum eigenen Schutz besetzt hat und sie vorher zu Ägypten und Jordanien gehörten. ▶️ Der Urheber lehnt die Existenz Israels ab und meint mit der Unterdrückung, dass Israel überhaupt dort existiert. 🔴 Daher war die Frage sehr einfach: Wodurch hat Israel die so genannten Palästinenser "unterdrückt", die von Ägypten und Jordanien unterdrückt wurden? Also präzise in der Zeit von 1948 bis 1967, in denen Israel gar keinen Einfluss auf die Palästinenser hatte. Und das wird mehrfach überheblich und pseudoironisch beantwortet mit dem Hinweis, man solle lesen. Obwohl doch eben die Ausgangsthese fragwürdig ist. Wollen Sie es also nochmal versuchen, oder dürfen wir das jetzt so stehen lassen und davon ausgehen, dass Sie ein Israelhasser und damit ein Antisemit sind? #Israel #Palästinenser #Geschichte

❗Many people who truly need it have been left out of the school start support that was promoted with huge success propaganda, but the government has abandoned them. 🧑‍👩‍👧‍👦 A father working in three shifts and doing volunteer work, a mother who has suffered two strokes, and four children. A few thousand. (translated)

Rhys Hibbert, the world's first patient to undergo brain surgery with the assistance of artificial intelligence, successfully got rid of an 11 mm benign tumor that had grown on his pituitary gland, and during the surgery, the AI assessed the video footage in real-time, helping the surgeons avoid critical blood vessels and nerves. (translated)

A játék közbeni előítéleteim Szeretem azt hinni magamról, hogy nincs bennem előítélet más nemzetekkel szemben. Úgy gondolom, hogy az ember nem attól jó vagy rossz, hogy hová született, milyen nyelven beszél, milyen a bőre színe vagy honnan jött. Aztán leülök játszani egyet a Solitaire Sociallal, és néhány perc alatt rá kell jönnöm, hogy azért ez a dolog nem egészen ilyen egyszerű. 😄 Mert amikor látom, hogy az ellenfelem román, valahogy rögtön megjelenik bennem: „Na, ez is egy szőrös talpú román…” Ha francia: „Persze… a csigaevő.” Olasz? „Na, megjött a digó, a macskazabáló.” Német? „Ez biztos valami sört vedelő fasiszta.” Amerikai? „Na, ez meg biztos olyan buta, mint a tök.” Arab? „Terrorista.” És vannak ennél is csúnyább szavak, amelyeket most inkább nem írok le. Igen, tudom. Csúnya dolog. És talán az a legérdekesebb az egészben, hogy mindez egyetlen pillanat alatt történik. Nem ülök otthon azon gondolkodva, hogy én bizony utálom a románokat, franciákat, németeket vagy bárki mást. Eszembe sem jut ilyesmi. Aztán jön egy játék, ahol az ember nyerni akar, az ellenfél pedig éppen keresztbe tesz nekem. És hirtelen már nem egy ismeretlen ember ül a másik oldalon, hanem egy nemzet képviselője. Ha pedig éppen magyar, akkor sincs mindig könnyebb dolga. Sőt. Néha kifejezetten az az érzésem, hogy a magyarok azok, akik a legjobban igyekeznek megszívatni, amikor én vezetek. Persze tudom, hogy ez hülyeség. Ő is nyerni akar. Én is. Ha a játék ad valamilyen lehetőséget arra, hogy keresztbe tegyek a másiknak, akkor nyilván ő is használni fogja. Ahogy én is. Ez a játék része. Csakhogy az ember agya érdekes szerkezet. Ha egy román ellenfél háromszor egymás után kiszúr velem, könnyen megszületik bennem a gondolat: „Na, ezek már csak ilyenek.” Ha ugyanezt egy magyar csinálja: „Na tessék! Ezek sem jobbak!” Ha pedig én nyerek: „Na, azért mégiscsak tudunk játszani!” És közben pontosan tudom, hogy egyetlen emberből próbálok következtetni több millióra. Ez pedig már nem logika, hanem előítélet. Talán a játék csak azért érdekes számomra ebből a szempontból, mert megmutat valamit, amit a hétköznapokban sokkal könnyebb elrejteni. Ott van bennünk egy csomó beidegződés, régi vicc, hallott mondat, családi történet, történelmi sérelem, sztereotípia. A fejünkben ott vannak a „románok”, a „németek”, az „olaszok”, az „amerikaiak”, az „arabok”, a „magyarok” – és közben hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy valójában emberek vannak. Persze ettől még nem gondolom, hogy egy-egy ilyen gondolat automatikusan szörnyeteggé tesz valakit. Az agyunk tele van gyorsítógombokkal. Címkéz, egyszerűsít, kategorizál. Néha pedig a humor és a káromkodás formájában engedi ki a gőzt. A kérdés inkább az, hogy mit kezdünk ezekkel a gondolatokkal. Elhisszük őket? Átvisszük őket a való életbe? Vagy képesek vagyunk egy pillanattal később azt mondani: „Na jó, öregem… ez csak egy játék volt. Nem tudsz te semmit erről az emberről.” Én azt hiszem, nálam ez utóbbi az, ami számít. Mert lehet, hogy a fejemben játék közben van egy csökött amerikai, egy sörös fasiszta német, egy csigaevő francia, egy digó olasz, egy szőrös talpú román és egy mindenkit megszívató magyar. De a valóságban egyikükről sem tudok semmit. És talán ez a legfontosabb felismerés: nem az mutatja meg igazán, milyen emberek vagyunk, hogy milyen gondolat villan át rajtunk, hanem az, hogy mit kezdünk vele. Aztán persze jöhet még egy parti. És ha megint elveszem a partit, majd meglátjuk, melyik nemzet lesz éppen a hibás. Kép: Open AI #előítélet #emberiagy #önirónia #sztereotípiák #játék #gondolatok #önismeret

Da fragt man sich doch, was der Regierungsflieger auf den Seychellen macht? Urlaub vielleicht – auf Steuerzahlerkosten? Seit dem 11. August steht eine Bombardier Global 5000 der Bundeswehr-Flugbereitschaft auf Mahé. Ein AfD-Abgeordneter entdeckte die Maschine zufällig und stellte die naheliegende Frage: Sitzt hier gerade jemand aus der Regierung im Urlaubsparadies? Das Verteidigungsministerium reagierte erst danach. Es sei ein Trainingsflug von Ägypten nach Réunion gewesen. Technisches Problem. Nur die Crew an Bord. Reparatur läuft. Ende der Durchsage. Wirklich? Ein Regierungsflieger strandet tagelang in einem der teuersten Urlaubsziele der Welt – und niemand findet das bemerkenswert, bis ein Oppositionspolitiker ein Foto postet? Die Flugbereitschaft soll Kanzler, Minister und Staatsgäste zuverlässig transportieren. Stattdessen fällt die Maschine ausgerechnet auf einer Übungsroute aus, die mitten durchs Paradies führt. Wie oft passiert das eigentlich? Und wer bezahlt die Standkosten, die Unterkunft der Crew und den Weiterflug? Transparenz? Fehlanzeige. Erst der öffentliche Druck brachte eine Erklärung. Vorher herrschte Funkstille. So entsteht Misstrauen – und zwar nicht ohne Grund. Wenn die eigenen Jets schon bei Trainingsflügen streiken, stellt sich die Frage nach der Einsatzbereitschaft. Und nach dem Umgang mit dem Geld der Bürger. https://t.co/EWYJRRPjGE https://t.co/lm3k9fOaxJ https://t.co/bMw40xMQtp Satire nichts ist ernst gemeint. #Regierung #Transparenz #Steuergelder

Jared Kushner, US negotiator and son-in-law of Donald Trump, has arrived in Israel to hold talks with Prime Minister Benjamin Netanyahu and former British Prime Minister Tony Blair about the rejected ceasefire plan for the Gaza Strip, after previously negotiating with Hamas representatives in Egypt. (translated)

Jared Kushner, US negotiator and son-in-law of President Trump, is holding talks in Egypt about the future of the Gaza Strip and is meeting both Egyptian President Abdel Fattah al-Sisi and representatives of Hamas, before traveling to Israel, where he is expected to meet with Prime Minister Benjamin Netanyahu, who is opposed to a possible political solution that includes a clear rejection of the withdrawal of the Israeli army and an independent Palestinian state. (translated)

Emil Agyekum won a silver medal in the 400 meters hurdles at the European Athletics Championship in Birmingham, with only world record holder Karsten Warholm beating him, while his colleague Owe Fischer-Breiholz finished in fifth place and expressed his frustration over the failure after the race. (translated)

Twenty-eight-year-old Luigi Mangione confessed to the murder of Brian Thompson, the CEO of UnitedHealthcare, who was shot dead in downtown New York in December 2024, citing his motive as frustration with the healthcare system, as he had previously not received adequate medical assistance for severe back pain. (translated)